Olga Szobolevszkaja
14 március 2012, 15:28

Politikai gén

Politikai gén

Az USA-beli Illinois államban a tudósok feltalálták a „politikai” gént – a liberalizmus génjét és a gén hordozójának nyilvánították azokat a nemzeteket, amelyek Európában és észak-Amerikában létrehozták a demokráciát. A bloggerek  élces megjegyzéseket fűznek a „nemi úton terjedő”  demokráciához. Az illinoisi genetikusok felfedezése bizonyára a politikusoknak szól és meglehet, a politikusok azt meg is fizették – vélik szakértők.

A genetika történetében már voltak tragédiák – például, a 20. század első felében, amikor politikai megrendelés alapján a eugenika tudománya  egyes fajok felsőbbségét bizonyította más fajokhoz képest. A náci Németországban rohamosan fejlődött a rasszhigiéné-elmélet. Az USA-ban az eugenika művelői egykönnyen megállapították, mely vér „jó” és mely „rossz”. A nyugat-európai bevándorlók vére „jónak” bizonyult, mivel állítólag biztosította az amerikaiaknak a tudomány és művészet iránti „veleszületett” hajlamát. Úgy tűnt, hogy a tudomány fejlődésével ezek az álteóriák már réges-rég túlhaladottak. De úgy látszik, a történet megismétlődik, most már komédiaként.

Nagyon kevéssé valószínű, hogy egy-egy nemzet  liberalizmusának foka genetikailag beprogramozott lenne, pláne hogy ezért egy egyetlen gén lenne felelős. Társadalmi, kulturális, biológiai és történeti tényezők összessége alakítja a világszemléletet – magyarázza a Fejlődés Biológiája Intézetének munkatársa, Alekszej Kulikov.

„A képzettségről, az ember neveléséről, a genetikai tényezőről van szó. Természetesen, ezért nem egy, de még nem is tíz gén felel. Az örökölt információ nem több  az emberi genóm 80%nál.”

Az illinoisi tudósok a liberalizmust  szerotonin  hatásának tudják be. Ez a  hormon felel a jó közérzetért. A kutatók állítása szerint éppen a „szabadelvűség génje” szabályozza a szerotonin aktivitását. Azonban ez a génmechanizmus nagyon leegyszerűsített magyarázata – hangsúlyozza Alekszej Kulikov.

„A felfogás és gondolkodás  bizonyos lehetőségei függhetnek többek között a szerotonintól és más anyagoktól, így génektől is, amelyek részt vesznek az újratermelésben. De minden egyes gén nem csupán önmagában cselekszik, hanem összhangban lép fel más génekkel, ennélfogva mi nagyon különbözünk egymástól.”

Végeredményben gyakran kiderül, hogy még egy és ugyanazon nemzet fiai genetikailag „sokkal nagyobb mértékben különböznek egymástól, mint átlagosan  különböző nemzetek génalapjai,” ami azt jelenti, hogy az illinoisi tudósok elmélete nem helytálló – mondja Alekszej Kulikov.

  •  
    és megosztani