Mihail Arisztov
12 március 2012, 19:24

A hidegháború doktrinája

A hidegháború doktrinája

65 évvel ezelőtt, 1947. március 12-én, Harry Truman amerikai elnök olyan programot ismertetett a Kongresszusban, amely a Szovjetunió politikai féken tartásán alapult.

65 évvel ezelőtt, 1947. március 12-én, Harry Truman amerikai elnök olyan programot ismertetett a Kongresszusban, amely a Szovjetunió politikai féken tartásán alapult. Ez a doktrina egyértelműen jelezte, hogy véget vetnek a Hitler-ellenes koalíció egykori harcostársai közötti együttműködésnek. Ezután megkezdődött a hidegháború, amely 40 évig tartott, és amely a világ országait két táborra osztotta. Egyes országok az amerikai befolyási szférába kerültek, mások viszont a Szovjetunió szférájába. És bár ma már nincs ideológiai szembenállás a két szuperhatalom között, időről-időre a tehetetlenségi erőből adódnak olyan helyzetek, amelyek a hidegháborúra emlékeztetnek.

Truman beszéde határozta meg a jövendő kétpólusú világ körvonalait, amely katonai tömbökre oszlott: a NATO-ra és a Varsói Szerződés Szervezetére, jegyzi meg Szergej Oznobiscsev, a Stratégiai Értékelések Független Kutatóintézetének igazgatója.

Ennek eredményeképpen a világ nem egyszer nem is a hideg, hanem az igazi háború szélére került. Ide tartozik az arab Kelet 1957-ben, a karib-tengeri válság 1962-ben, amikor valóban annyira kiéleződtek a szenvedélyek, hogy megkezdődhetett volna a nukleárisháború.

A hidegháború frontvonala nemcsak azok között az országok között húzódott, amelyek bekerültek a fegyverkezési hajszába, de egyes országokon belül is: Franciaország és Olaszország lakosságának kb. egyharmada a Kommunista Pártot támogatta. Az volt a paradoxon, hogy a Szovjetunió példaként szolgált a nyugati országoknak a szociális szféra fejlesztése terén, véli Pavel Zolotarjov, az USA és Kanada Kutatóintézet helyettes igazgatója.

- A Szovjetunió ösztönözte ezen országok fejlődését abban az irányban, amelyet ma az állam modern funkciójának nevezünk. Amikor az állam a védelmi és a biztonsági kérdéseken túl befolyásolja az oktatás, az egészségügy és a szociális szféra fejlesztését is. Éppen a szocialista országokkal folytatott verseny ösztönözte őket, hogy kilépjenek erre az útra.

Az ideológiai szembenállás hosszú ideig nem engedte meg, hogy a kérdések szerződéses úton való megoldására térjenek át. Mégis eljött az a pillanat, amikor a hidegháború csak egy deklaratív szlogenné vált, emlékeztet rá Szergej Oznobiscsev.  
- Először komoly megállapodást kötöttek a stratégiai nukleáris fegyverek korlátozásáról. Ez csökkentette a szembenállás hőfokát.  A meglehetősen feltételes számítások szerint a hidegháború 89-ben ért véget.

Ma már látható, hogy növekszik a verseny az USA és olyan erő új regionális központjai között, amelyekhez Oroszország is tartozik, mondja Pavel Zolotarjov.

-  

Az Egyesült Államokkal való rivalizálás eleme megmarad a jövőben is. De ezeknek az ellentmondásoknak nincsen ideológiai alapja, ezért soha sem válnak a hidegháború analógjává, amely az elmúlt évtizedekben folyt

.  

  •  
    és megosztani