7 március 2012, 18:07

Kontinens határok nélkül

Kontinens határok nélkül

Pontosan száz évvel ezelőtt – 1912. március 7-én – a norvég Roald Amundsen a Déli sark meghódításáról értesítette a világot. Antarktiszi expedíciója a földkerekség legnehezebben megközelíthető pontjához három évet vett igénybe.

A hatodik kontinens létezése sokáig csupán hipotézis volt, de 1820-ban  ezt  sikerült bebizonyítani. Akkoriban ugyanis a

Fabian Gottlieb Thaddeus von Bellinshausen

és

Mihail Lazarjev

 vezette  

Vosztok

és

Mirnij

orosz hajók  átszelték a  déli szélesség 69. fokát és ezzel  megközelítették az antarktiszi partot.

Manapság az Antarktisz a tudósok egyfajta köztársasága, ahol 27 ország kutatói folytatnak tudományos munkát – mondja a Szentpétervári Arktisz és Antarktisz Kutatóintézet nemzetközi-együttműködési osztályának vezetője, Szergej Prjanyikov.

„Fő az együttműködés elve, amelyet rögzít az Antarktiszról szóló szerződés. Még a ’vasfüggöny’ idején is azok az emberek, akik az Antarktisszal foglalkoztak, szabadon társaloghattak  kollégáikkal és ismereteiket oszthatták meg egymással a legkülönfélébb rendezvényeken.”

Nyaranta az Antarktiszon akár a 10 ezer főt is eléri a különböző kontinensek képviselőinek száma. Télen, amikor a levegő hőfoka mínusz 60-80 Celsius-fokra száll alá, mindössze egyezer sarkkutató marad ott. Orosz kutatók 5 állomáson folytatnak tevékenységet az év minden szakában. Az idén februárban a Vosztok állomáson 40 évnyi fúrás után sikerült elérni a szintén Vosztok nevű édesvízi tó felszínét, amely csaknem 4 km-nyi jégburok alatt található. A tóból vízmintákat és talajmintákat vettek. Nagy felfedezések küszöbén állhatunk, mivel a tavat jégpáncél borította már 40 millió évvel ezelőtt.

Az orosz tudósok kutatásának más  fontos irányvonala az antarktiszi klímaváltozások tanulmányozása, mert éppen a sarki régiók játszanak kulcsszerepet bolygónk időjárásának alakulásában. Nagyon érdekes munkát folytatnak a geológusok is – jegyzi meg az orosz antarktiszi expedíció főnöke, Valerij Lukin.

„Nem geológiai felderítésről van szó, mert az Antarktiszben ezeket a munkálatokat tiltják nemzetközi egyezmények. A természeti kincsekre vonatkozó perspektívák becsléséről van szó, mert a különböző természeti nyersanyagok esetleges  hiánya miatt módosulhatnak a hatályos nemzetközi normák. Erre fel kell készülnünk. Az orosz biológusok az antarktiszi ökoszisztémákat kutatják. A mikroorganizmusok ott nagyon életképes formákat kapnak, amelyek biztosítják számukra a túlélést ezekben a zord természeti viszony okban. Így ezek megfelelő alapanyagként szolgálhatnak a gyógyszerek új generációja kifejlesztéséhez.”

Az 1959-ben kötött washingtoni szerződés a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyvertől mentes övezetnek nyilvánította a hatodik kontinenst. Ez a nemzetközi egyezmény lehetővé teszi az Antarktisz kutatását az egész emberiség érdekében.

  •  
    és megosztani