23 november 2011, 18:52

Állatok határokat nem ismerő diplomáciája

Állatok határokat nem ismerő diplomáciája

Csaknem 10 ezer állatfaj tartozik a vándorállatok kategóriájához. Ezek nem ismernek határokat és vízumkényszert, útjukon azonban egyre gyakrabban újabb akadályok állnak, amelyek az ember tevékenysége következtében jelentek meg.

Csaknem 10 ezer állatfaj tartozik a vándorállatok kategóriájához. Ezek nem ismernek határokat és vízumkényszert, útjukon azonban egyre gyakrabban újabb akadályok állnak, amelyek az ember tevékenysége következtében jelentek meg. A globális felmelegedés még inkább megnehezíti életüket. Ha ezeket a tényezőket megtoldjuk az orvvadászattal, akkor egyértelművé válik, hogy az állatvilág változatossága napjainkban veszélybe került. Miképpen lehetne megmenteni őket? A problémát az állatfajok megőrzéséről szóló egyezményt aláírók konferenciáján vitatják meg, amelyet a norvégiai Bergenben rendeztek meg.

Jelenleg az állatok vándorlásának számos útvonala örökre megszűnt.  Közutak, villamosvezeték-vonalak és kerítések kialakítása, gátak emelése  áthidalhatatlan akadálynak bizonyultak az állatok vándorlásának hagyományos útvonalain. Közben a stabil természethasználati projektek megvalósításának köszönhetően a helyzet javítható. Ezt a célt szolgálja a vadállatok vándorló fajai megőrzéséről szóló egyezmény, amelyik 1983-ban lépett életbe Bonnban – hangoztatja a Természetvédelmi Világalap képviselője, Alekszej Vajszman.

„A vándorfajok fogalma kiterjed úgy ritka, mint viszonylag nagyszámú állatfajokra. Vegyük például a kacsákat. Azonban az a tény, hogy számuk nem csekély, még nem jelenti azt, hogy nem kell gondoskodni védelmükről  úgy  vándorlásuk során, mint telelőhelyükön, ahol nagyon is sebezhetők.  Számukra veszélyt jelent a mocsarak lecsapolása,  növényvédő szerek használata, különféle mezőgazdasági célú használatuk.”

Az ökoszisztémák védelme terén  az utóbbi időben bizonyos eredményeket értek el. Például, a 7 millió hektárnyi kínai, iráni, kazahsztáni és oroszországi víz-mocsár területek újjáélesztése és megőrzése érdekében elfogadott 10-éves program  fokozta a túlélés esélyét a kihalás küszöbén álló  darvak számára, sőt a programnak köszönhetően bővültek az ivóvíz-készletek és megnövekedett a halak mennyisége is.

Más eset a sarki jegesmedve. Jelenleg csaknem 20 ezer állatról tudunk. A jegesmedvék a sarki partvidéken és az Északi-sark körüli országokhoz – Dániához, Kanadához, Norvégiához, Oroszországhoz és az USA-hoz – tartozó szigeteken élnek. Azonban az ember tevékenységének hulladékai és a globális felmelegedés negatívan befolyásolja a hatalmas állatok létszámát.  A nevezett öt ország így egyezményt írt alá a jegesmedvék és természeti környezetük védelme céljából.

A vándor állatfajok megőrzéséről szóló egyezményt aláírók száma egyre növekszik a világ minden táján. Immár több mint száz ország írta alá a dokumentumot. Biológusok meg vannak győződve arról, hogy rövidesen a tagországok listája kibővül Oroszországgal.

  •  
    és megosztani