27 október 2011, 20:02

Mi mentheti meg az euróövezetet?

Mi mentheti meg az euróövezetet?

Elfogadták az euróövezet válságelleni tervét. Most a fő kérdés: lesz-e elég határozottság, hogy megvalósítsák azt, mondják a szakértők.  

A csúcstalálkozó  résztvevőinek sikerült megállapodniuk a legfontosabb kérdésekről: a bankok feltőkésítéséről, az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFFS) növeléséről és a görög adósság szerkezetátalakításáról. Ami a bankokat illeti, 2012 közepére az indulótőkét olyan szintre kellene hozniuk, hogy az az összes eszköz 9%-át tegye ki, és a feltőkésítésnek meg kell haladnia majd a 100 milliárd eurót. Elhatározták, hogy az alapot egy trillió euróig emelik, hogy megvédjék az euróövezetet a válság elterjedése ellen. Az alap eszközeiből garanciákat adnak majd a válságban levő Olaszország és Spanyolország kötvényeire. Azon kívül speciális vállalatok létrehozási mechanizmusát is kidolgozták, amelybe eszközöket fektet be maga az EFFS és magánbefektetők is.

A "görög problémát", mondják szakértők, rendkívül határozottan oldották meg. Október 26-án a magán hitelezők nevében az Institute of Internal Finance (IIF) kijelentette, hogy "nincs semmilyen egyezmény az adósság leírásáról”, majd 8 óra elteltével kiderült, hogy a görögöknek mégis leírtak több mint 100 milliárd eurót (a teljes adósság 350 milliárd euró). Jellemző Nicolas Sarkozy francia miniszterelnök nyilatkozata: "A hitelezők meghívást kaptak a csúcsra nem azért, hogy részt vegyenek a tárgyalásokban, hanem azért, hogy megismerkedjenek a már meghozott döntésekkel." Így az európai vezetők a szükséges akaraterejüket tanúsították. De ezek az intézkedések nem lesznek elegendőek, ha nem oldják meg a problémát rendszerszerűen, véli Maxim Braterszki közgazdász:

- Mindez csak átmeneti megoldás, ezzel csak egy nagy lyukat foltoztak be, ami csak ideiglenesen stabilizálja a helyzetet Görögországban.

A csúcsértekezlet záróközleménye megállapítja, hogy a foganatosított intézkedések "a görög gazdaság reformjának ambiciózus tervével együtt csökkenteni hivatottak a görög adósságot." Az európai vezetők ilyen optimizmusát csak üdvözölni lehet, de a legoptimálisabb megoldás mégis az ország kilépése lenne az eurózónából”, véli Gyenisz Barabanov pénzügyi elemző.

-

Az euróövezet perspektívái szempontjából ez út a semmibe. Úgy gondolom, hogy előbb vagy utóbb keményen kell megoldani Görögország problémáját. Ki kell engedni Görögországot az euróövezetből, és meg kell engedni, hogy normális reformokat hajtson végre. Mint ahogyan például ez Argentínában történt, amikor az országban sor került a devalvációra, majd pedig a növekedés útjára lépett. Ellenkező esetben az európai országok kénytelenek lesznek fizetni Görögországnak, a továbbiakban pedig - minden országnak, amelyik igényt tart az ilyen segítségre

.

  •  
    és megosztani