25 október 2011, 19:48

A búvárrégészet világa

A búvárrégészet világa

A Novgorod megyei Sztaraja Rusza városban a héten régészeti kongresszus zajlik. És bár országosként jelentették be a rendezvényt, a résztvevők közt vannak örmény, fehérorosz, német, spanyol, kazah, kínai, lengyel és ukrán tudósok is. Az egyik kiemelt téma az orosz búvárrégészek leletei a Balti-tenger mélyén az Északi Áramlat gázvezeték útvonala mentén. Alekszandr Okorokov, a történettudomány doktora hangoztatja:

„A gázvezeték kialakítása előtt búvárok és műszerek vizsgálták át a tengerfenéket robbanásveszélyes tárgyak és régészeti leletek felkutatása céljából. A terep átvizsgálása során mintegy 40 hajót találtak. Többek között 17. századiakat is, méghozzá egyedülálló állapotban, vagyis csaknem teljes épségben maradtakat.  A kutatást folytatjuk, méghozzá nem csak a Baltikumban, hanem a Volhov folyón és Velikij Novgorodban, a Fekete-tengeren is. A Fekete-tenger mélyén süllyedt el az egyik elképzelés szerint Nagy Sándor flottája és vele együtt  kincstárának harmadrésze.”

Az orosz víz alatti régészet nagy múltra tekint vissza. 1882-ben Kronstadtban alapították a világ első búváriskoláját. Az első teljes értékű búvárrégészeti expedícióra az 1930-as években került sor Herszoneszben:  akkor valósítottak meg az világban először víz alatti filmforgatást a fekete-tengeren. A hatvanas években a búvárkészülék feltalálása után Oroszország fejlesztette a tudományos búvárrégészetet, miközben a Nyugaton magánszemélyek  kincskereséssel foglalkoztak.

 A régészkongresszus Sztaraja Ruszában október 29-ig folytatja munkáját.

  •  
    és megosztani