19 október 2011, 17:46

Tahrír tér az Európai Unió számára

Tahrír tér az Európai Unió számára

 


 

Letöltés


Az európai városokat elérte az Occupy Wall Street (Szálljuk meg a Wall Streetet) jelmondata alatt szervezett tömegtüntetések hulláma, amelyik új irányt adott az Európai Unió jövőjéről folytatott vitáknak. A társalgási hálózatok felhasználásával szervezett fellépések összehangolt jellege emlékeztet a közelmúlt kormányellenes felkeléseire, amelyek Észak-Afrikában és a Közel-Keleten történtek. Az akció szervezői nemhiába minden kétértelműséget kizáró párhuzamot vonnak kiáltványaikban: „A Tahrír tértől a Times Square-ig”.

Pjotr Iszkenderov kommentárja.

Amikor 2009-ben a világban pénzügyi válság tört ki, sokan a dollár és a nemzetközi pénzintézetek, úgymint az IMF és a Világbank gyors krachját jósolták. Azonban egyhamar kiderült, hogy éppen Amerika képes viszonylag fájdalommentesen átvészelni a válságot. A megijedt befektetők saját pénzükkel szavaztak a dollár mellett. Kína, ahelyett, hogy egyesek örömére elsüllyesztette volna az amerikai gazdaságot, újabb amerikai kötvényeket vásárolt.

Amikor pedig a válság az Európai Unió országaira sújtott le, az unió déli és dél-keleti peremén harcok törtek ki „iszlám arcú demokrácia” jelszavával, majd menekültek áradata tódult Európába – mérhetetlenül pontosan kiderült, hogy ki itt a fő áldozat. Az „egységes Európáról” van szó, amelyik oly nehezen megkapta ugyan a reformokról szóló lisszaboni szerződést, azonban nem érkezett begyűjteni gyümölcseit – a reális gazdasági növekedést, a pénzügyi stabilitást, az egységes külpolitikai és védelmi térséget. Az állami elitek, amelyek politikai sorsukat az európai integráció jövőjéhez kapcsolták, meginogtak.

A geopolitika vezető szakembere, Zbigniew Brzezinski az 1990-es évek végén megjósolta, hogy Közép- és Kelet-Európa országai EU-csatlakozása után az európai fejlődés egyik esetleges forgatókönyve szerint a formálisan egységes kontinens „egymással marakodó nemzetállamok Európájává” válhat.  Előrejelzése beteljesedik:  utalhatunk itt Párizs és Róma kemény civakodására a menekültek ügye kapcsán, illetve Magyarország, Szlovákia, Románia és egyéb közép-kelet-európai országok történelmi és nacionalista hátterű kölcsönös sérelmeire. A helyzetet bonyolítja, hogy az Európai Unió és tagországainak vezetősége képtelen kidolgozni a pénzügyi válság kezelésének koncepcióját – hangoztatta az Oroszország Hangjának adott interjújában a MGIMO komparatív politológiai szakértője, Jelena Ponomarjova.

„Az EU vezetősége az utóbbi hónapokban sokkhatás alatt él. Képtelen újabb, érdekes intézkedéseket javasolni a pénzügyi válság áthidalása érdekében. Méghozzá nem csak Görögországról, Olaszországról, Spanyolországról vagy Portugáliáról van szó, hanem más problémás országokról is, amelyek a közelmúltban léptek be az unióba.  Ennek elkerülhetetlen következménye a hangulat radikalizációja az Európai Unióban, amit igazolnak a parlamenti választások is, többek között Finnországban és Svédországban."

Jellemző, hogy Európa, alighogy magához tért az elmúlt hétvégi tömeges zavargások után, újabb pénzügyi sokkot élt át. Angela Merkel, meg sem várva az október 23-án esedékes uniós csúcstalálkozót, amelyiken Európa pénzügyi rendszere megmentéséről lesz szó, sietett mérsékelni a túlzott igényeket, „álomnak” nevezve azokat, amely szerinte „félő, hogy nem válik valóra”.

Merkel szerint a jövő évben folytatódik majd a válságból kivezető kiút keresése.   Azonban nem zárható ki, hogy a kiútkeresés majd más kormányerők feladata lesz, amelyek kezét már nem kötik meg a korábbi kötelezettségek. Addigra pedig Európa egy nagy Tahrír térré válhat.

  •  
    és megosztani