5 október 2011, 20:16

Energetikai párbeszéd: folytatás következik

Energetikai párbeszéd: folytatás következik

  Brüsszelben ülésezett az Európai Parlament által szervezett szakértői kerekasztal Oroszország és az EU energetikai párbeszéde problémakörében.


 

Letöltés


Brüsszelben ülésezett az Európai Parlament által szervezett szakértői kerekasztal Oroszország és az EU energetikai párbeszéde problémakörében.

Megjegyzendő, hogy az „energetikai párbeszéd” kifejezés nem csupán szólam, hanem az együttműködés konkrét formája, amelynek mechanizmusai Oroszország és az EU 2000. októberében rendezett párizsi csúcstalálkozóján elért megállapodások alapján kezdtek kialakulni. A kezdeményezés egyébként az európai partnerektől származott. A „párbeszéd” keretében folytatja működését az Oroszország-EU Állandó Partneri Tanácsa az energetikai miniszterek szintjén, évente elemzések készülnek a csúcstalálkozókon való előadás céljából.

A brüsszeli szakértői kerekasztal résztvevői nem tagadták az energetikai párbeszéd fontosságát. Más kérdés, hogy miként vélekedtek a párbeszéd pillanatnyi állapotáról. Ebben a szakértők véleménye eltérő. Mondjuk, Sztanyiszlav Zsiznyin orosz energetikapolitikai szakértő, aki részt vett az „energetikai párbeszédben” annak megszervezése pillanatától,  a közelmúltban sommázta, hogy a folyamat „megtorpant és formalitássá vált”. Szerinte ennek egyik oka a „párbeszéd” átpolitizálása, különösen azok után, hogy az Európai Unió kibővült kelet-európai „újoncok” révén.

Az európai médiák az utóbbi időben egyre gyakrabban beszélnek Moszkva és Brüsszel „gázháborújáról”. Ennek példájaként utalnak Günther Oettinger uniós energetikai biztos nyilatkozatára, amelyikben a tisztségviselő felszólította Moszkvát, hogy „ne akadályozza” az EU által pártfogolt Nabucco projektjének a megvalósítását az által, hogy kialakítja a Déli Áramlat orosz gázvezetéket. Később a Gazprom európai leányvállalatai irodáiban házkutatásra került sor, amit az Európai Bizottság kezdeményezett.

Számos szakértő véleménye szerint az európai „gázcsalád” körében tapasztalható nézeteltérések ellenére manapság állítható, hogy Gazprom-ellenes „európai egység” alakult ki és számosan a Gazpromt az orosz vezetőséggel azonosítják. Makszim Sein orosz elemző a történteket azzal magyarázza, hogy a politikusok gyakran régi elképzelésekben gondolkodnak, a „nyert-vesztett” kategóriákban ahelyett, hogy mindannyian nagy  nyereséget kapnának.

A brüsszeli kerekasztal során a következő számokat tették közzé:  egy évtized múlva az Európai Uniónak évente további 100 milliárd köbméter földgázra lesz szüksége. Ez azt jelenti, hogy Oroszország és az EU energetikai párbeszéde folytatódni fog. De hogy milyen lesz a folytatás, ez már maguktól a tárgyalópartnerektől függ majd.

  •  
    és megosztani