30 szeptember 2011, 18:31

Partnerség Oroszország megkerülésével

Partnerség Oroszország megkerülésével

    A Keleti Partnerség és az EU varsói csúcstalálkoz


 

Letöltés


 

A Keleti Partnerség és az EU varsói csúcstalálkozója zárónyilatkozatának közzé tétele előtt szívesen idézte a dokumentum legfőbb téziseit a fogadó fél. A hatok most magukat büszkén nevezhetik „keleti szomszédoknak”, a tárgyalások a társulati tagságról Ukrajnával decemberre befejeződnek, Moldova és Grúzia előtt megnyílik a szabadkereskedelmi övezetbe való tartozás perspektívája, Örményországnak, Azerbajdzsánnak és Fehéroroszországnak a vízumrendszer egyszerűsítését ígérik. Mind a hat országnak EU-tagságot, persze, ha majd megfelelnek a kritériumoknak. Ennek kapcsán Radoslaw Sikorski lengyel külügyminisztert idézik.

Történelmi változások várhatók? – Ezt a kérdést Fjodor Lukjanovnak, az Oroszország a globális politikában c. folyóirat főszerkesztőjének címeztük.

- A mostani csúcstalálkozó nem változtat a geopolitikai realitásokon. Látunk valamiféle pompázatos akciót ködös ígéretekkel, és nem pedig reális politikát. Az ilyenfajta nyilatkozatokat már többször hallottunk. A szándékok komolyságát mindig a pénzügyek döntik el. A „partnerségre” 1 milliárd 200 millió eurót szánnak, ami hat ország számára, néhány évre csekélység! Ami pedig Ukrajna társulási tagságát illeti. Azt hiszem, hogy Timosenko exkormányfő elítélésével Ukrajna örökre eltemetheti az ország és az EU közötti közeledés „történelmi momentumát”, ami Tusk lengyel miniszterelnök szerint már közel van.

Oroszország a varsói csúcstalálkozónak kívülálló megfigyelője. Nem kellene nekünk aktívabban bekapcsolódni a „baráti csoportba”, a regionális partnerségi programokba? Fjodor Lukjanov szerint az Európai Unióval a közvetlen együttműködéshez számos eszköz áll rendelkezésre.

Szergej Mihejev, a Politikai Konjuktúra Központjának vezérigazgatója ugyancsak azon a véleményen van, hogy Oroszországnak fölösleges részt vennie a Keleti Partnerség programjában. Miért kellene nagyobb súlyt adni ennek a szervezetnek? Ugyancsak nincs nagy bizalma Ukrajna és az EU történelmi közeledéséről szóló hangzatos varsói nyilatkozatok iránt sem.

- Az Európai Unió nem képes asszimilálni az 50 milliós Ukrajnát. Főleg most, amikor súlyos adósságproblémákkal küzd Görögország, Olaszország és Portugália. Szüksége van-e erre a politikai eliten kívül a népeknek: az ukránoknak, a beloruszoknak, az azerbajdzsánoknak, örményeknek vagy a moldovaiaknak? Hová mennek dolgozni ezek az emberek? Miből fogják eltartani családjukat, ha nem a rubelből? Hol kapnak ezek az országok hitelt gazdasági problémáik megoldására? Meddig lehet két széken ülni? Ha Európába akarnak menni, akkor küldjék oda a vendégmunkásokat. Ez a dolgok logikája.

 

 

 

 

  •  
    és megosztani