2 szeptember 2011, 16:53

Nicolas Sarkozy és a népszerűségi mutató

Nicolas Sarkozy és a népszerűségi mutató

A  „Sarko m’a tuer” (Sarko megölt engem) című könyv megjelenésével a francia államfő ismét botrányba keveredett.

A  „Sarko m’a tuer” (Sarko megölt engem) című könyv megjelenésével a francia államfő ismét botrányba keveredett. A könyv szerzői azt állítják, hogy a 2007-es elnökválasztási kampányát törvénytelenül finanszírozták. Ezek a tények megnehezíthetik a francia vezető amúgy sem túl biztos politikai jövőjét.

A könyvben a Bettencourt-botrány újabb részleteire derül fény. A botrány főhőse ugyanakkor nem Liliane Bettencourt, a L’Oréal cég örökösnője, hanem Nicolas Sarkozy elnök. A szerzők (a Le Monde újságírói) bizonyságokat szereztek arról, hogy 2007-ben Sarkozy pénzt fogadott el Franciaország leggazdagabb asszonyától a választási kampányára. A bíróságon ezek a tények nem hangzottak el. A tanúk tartottak a bosszútól - közölte Isabelle Prevost-Deprez bíró, akitől a későbbiekben elvették az ügyet.

A könyv megjelenését követően a politológusok megállapították: az országban már megkezdődött a választási kampány.

Nyolc hónappal a választások előtt a mostani francia elnök nem lehet biztos abban, hogy a jövőben is ő tölti be az államfői tisztet. A felmérések szerint jelenleg a franciák 36 százaléka kész rászavazni, míg Francois Hollande-ra, a Szocialista Párt képviselőjére több mint 45.

Sarkozy belpolitikájában is van néhány problémás história. Tavaly ősszel kiutasította a bevándorolt cigányokat. Aztán a muzulmánokat vette célba, amikor az Ötödik Köztársaság alapjai elleni kihívásnak nevezte a női arcot teljesen eltakaró viselet, a burka és a nikáb viselését, és pénzbírság terhe mellett be is tiltotta ezt nyilvános helyeken. Mindkét esetben éles tiltakozásokra került sor a francia városok utcáin. Sarkozyt a belpolitikai kudarcok aktív nemzetközi tevékenységre ösztönözték. Az elnök ezen a téren próbálkozott népszerűségi mutatója emelésével. Számos nemzetközi esemény kiemelten aktív résztvevője. Így Franciaország volt az első, amelyik elismerte Líbia egyedüli legitim hatalmaként a Bengáziban megalakított Átmeneti Nemzeti Tanácsot (ÁNT). Sarkozy gyakorlatilag megszakította a kapcsolatokat a Kadhafi rendszerrel még az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973. sz. határozatának elfogadása előtt, amelyben döntöttek a Líbia feletti légtérzárlatról.

Amikor a határozat megszületett, a katonai akciónak Franciaország lett a motorja. Sarkozy aktivitásával kompenzálhatja a hírnevén esett csorbát, de csak akkor, ha a gazdaságban fellendülés következik be – mondta Jelena Ponomarjova, a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemének gazdasági szakértője.

-Ismertté vált, hogy az ÁNT Franciaországnak ígérte teljes és folyamatos támogatásáért cserébe a líbiai kőolajtársaságok részvényeinek 35 százalékát. A gazdaság kérdése komolyabb, mint a kompromittáló anyag. Más dolog, hogy Franciaország hírneve károsodott a szuverén állam elleni példa nélküli agresszió miatt. Nyilván most arról van szó, hogy a líbiai akció után gazdaságilag mennyit nyer Franciaország, elsősorban is a nagy cégek.

 

 

  •  
    és megosztani