22 július 2011, 13:34

Görögországot kivezetik a válságból

Görögországot kivezetik a válságból

Az a döntés született, hogy Görögországot meg kell menteni.

Az a döntés született, hogy Görögországot meg kell menteni. Az EU tagországainak csúcstalálkozóján az a döntés született, hogy Athén számára 150 milliárd eurót utalnak ki. A bőkezűségnek csak örülni lehet, hiszen a találkozó előtt a borúlátóak legfeljebb 120 milliárdról beszéltek. Másrészt az optimisták sem biztosak abban, hogy Európa megtalálta az euró megmentésének végleges receptjét.

Az Athénnek nyújtandó segély tartalma a következő. Az IMF és az EU 109 milliárdot utal ki. A bankok részaránya 37 milliárd „élő” pénzt tesz ki és további 12 milliárdot, amelyet az adóra fordítanak. Arról van szó, hogy meghosszabbítják azon görög kötvények lejáratának határidejét, amelyeket német és francia pénzintézetek tartanak. Az Európa Tanács elnöke, Herman van Rompuy nem titkolja megelégedését:

„Megbirkóztunk a görög adósság visszatarthatatlan növekedése problémájával,  intézkedéseket foganatosítottunk a fertőzés kockázatának megfékezése érdekében és végül, megállapodtunk az euró-övezet válságkezelési rendszere javításáról.”

Ezen a téren kulcsszerepet kap a pénzügyi stabilitás európai mechanizmusa. Herman van Rompuy szavai szerint az újításnak köszönhetően a jövőben még az előtt be lehet majd avatkozni, hogy jelentkezik a veszély.

A hitelminősítő ügynökségek közben tudomásra juttatták, hogy a rövid lejáratú részvények cseréje hosszú lejáratúakra, vagyis 30 évesekre, defaultot jelent. Az efféle veszély eshetőségét nem vonja kétségbe  Jean-Claude Juncker, az EU Pénzügynminiszteri Tanácsának elnöke.  Juncker kijelentette, hogy egyelőre nem  zárható ki teljes mértékben Görögország „választási defaultja”.

Athénnak ezentúl be kell tartania a segélynyújtás minden feltételét. Ez nem lesz könnyű dolog tekintettel arra, hogy az ország korábban  ezt  nem mindig vette figyelembe – mutat rá Olga Butorina, a gazdasági tudományok doktora.

„Először is, Németország és az EU egyéb tagországai is kemény feltételeket szabtak, hogy a hitelezésben óhatatlanul vegyen részt a magánszektor is. Másodszor, keményebb lesz  Görögország  elszámoltatásának formája is a tekintetben, hogy mire költötte a hitelt és milyen mértékben konszolidálta költségvetését és valósította meg makrogazdasági politikája reformját. Egészében véve ez segíteni fog a görög gazdaságnak, ha Görögország eleget tesz vállalt kötelezettségeinek.”

  •  
    és megosztani