19 július 2011, 16:44

Utolsó űrrepülés

Utolsó űrrepülés

Az Atlantis űrsikló utolsó alkalommal csatlakozott le a Nemzetközi Űrállomásról (ISS-r). A Földön július 21-én landol, és nem a NASA bázisára, hanem múzeumba indul.

Az Atlantis űrsikló utolsó alkalommal csatlakozott le a Nemzetközi Űrállomásról (ISS-ről). A Földön július 21-én landol, és nem a NASA bázisára, hanem múzeumba indul. A mostani űrrepülés az utolsó az amerikai és nemzetközi űrrepülés történetének űrsikló-korszakában.

Az első űrsikló, a Columbia 1981-ben indult első útjára. Aztán további négy űrsiklót indítottak: a Challenger-t, a Discovery-t, az Atlantis-t és az Endeavour-t. Ezek juttatták el az űrbe az űrhajósokat, szállítmányokat, vettek részt az űrállomás kialakításában és kiszolgálásában.  Paramétereit tekintve az űrsikló egyedülálló gép, amelyik óriási szerepet játszott az űrkutatás történetében –  hangoztatta az űrhajós-pilóták postájának  főnöke, Borisz Jeszin.

„Az űrsiklók nemcsak nagy tömegű objektumokat juttattak fel pályára. Ilyesmire az orosz Proton is képes, amelyik szintén 15-20 tonnát bír el. De visszajuttatni a földre a szállítmányt csakis az űrsikló volt képes.  Visszahozták a műholdakat, háromszor javították a híres Hubble-teleszkópot. A Nemzetközi Űrállomás kialakításáról szólva, meg kell mondani, hogy az orosz szegmenseket mi magunk szállítottuk oda, az európai és japán modulokat pedig kizárólag az űrsikló. A szó szoros értelmében biztosította az állomás kialakítását. Az űrsikló nélkül lehetetlen lett volna létrehozni olyan formátumban, amelyben létezett.”

2006-ban az űrsiklópark fenntartására fordított kiadások 160 milliárd dollárt tettek ki, a sikló egy-egy útja pedig 1,3 milliárdot. Ezzel kapcsolatban a NASA úgy döntött, hogy  bezárja a Space Shuttle programot. Az ISS amerikai szegmense már felépült, az USA-nak nincsenek oly nagyszabású projektjei, amelyek megkövetelnék az űrsiklók egyedülálló teherbírását.

Az Atlantis lett az első űrsikló, amelyik a Mir szovjet űrállomásnál dokkolt. Tavaly éppen az Atlantis juttatta el az űrállomásra a Rasszvet (Hajnal) orosz kutatómodult.  Csupán egy űrsikló rendkívül nagy mértékben járult hozzá a kétoldalú együttműködés fejlesztéséhez – mondta az Energia rakéta-kozmikus korporáció elnökének tanácsadója, Alekszandr Alekszandrov.

„Az Apolló-Szojuz után ez volt az űrsikló első kapcsolatfelvétele és első találkozója az űrpályán a mi Mir-ünkkel. Ennek köszönhetően a kilencvenes években fenntarthattuk a Mir üzemeltetésének lehetőségét és nemzeti programjainkat.”

Az amerikaiak már  bejelentették, hogy a közeljövőben az űrsiklók helyébe újabb gépek lépnek. Azonban addig, amíg ezek nem jelennek meg, az űrhajósokat  Oroszország fogja eljuttatni az űrbe.

  •  
    és megosztani