27 június 2011, 19:18

Az európai rakétavédelem hírneve csorbát szenvedett

Az európai rakétavédelem hírneve csorbát szenvedett

Az amerikai védelmi tárca tudományügyi tanácsa jelentést

Az amerikai védelmi tárca tudományügyi tanácsa jelentést terjesztett elő a szenátusnak, amelyikben az európai rakétavédelmi rendszer elfogórakétáit jellemző paramétereket elemezte ki. A Pentagon szakértői szerint a rendszer nem teszi lehetővé, hogy az amerikai elfogórakéták megsemmisítsék az ellenség rakétáit azok repülésének korai fázisában, és ezen kívül további lényeges hiányosságai is vannak. A jelentés levonja azt a következtetést, hogy az európai rakétavédelem  hatástalan és lényegesen alulmarad az amerikai hajókora telepített elfogó rakéták mögött. Előrebocsátjuk, hogy a 2009-ben elfogadott európai rakétavédelmi rendszer kiépítését előirányozó tervezet elsősorban az iráni, 1000-5500 kilométer hatótávolságú rakéták elfogását tűzi ki feladatául. Az ehhez szükséges fegyverzetek kísérleti indításai 2005-ben indultak és az amerikai katonaság szavai szerint sikeresek voltak. A tudományügyi tanács szakembereinek  véleménye szerint azonban ellentmond ennek az állításnak.  Szerintük az ellenséges rakéták sebessége nem hagy kellő időt a döntéshozatalra, ami oda vezethet, hogy rések keletkeznek a rakétapajzsban.

Az európai rakétavédelem hatékonytalanságáról érkeztek hírek, miközben Oroszország és az Egyesült Államok akadozva párbeszédet folytat a globális rakétavédelem kialakításáról. Washington közismerten nem módosítja stratégiáját az európai rakétavédelem kérdésében: 2020-ra  több mint 400 ellenrakétát kíván elhelyezni csupán Lengyelországban és Romániában. Az ún. harmadik kelet- és középe-európai álláskörzet kialakítására vonatkozó amerikai tervek Moszkva heves ellenzését váltották ki. Az előretolt állások  kiépítése az orosz határ viszonylagos közelében a katonai szakértők szerint kihat az orosz hadászati nukleáris erők alkalmazásának hatékonyságára.

Az európai rakétavédelem körüli helyzet rendkívül átpolitizált – véli Mihail Nejzsmakov politológus.

„A Reagan-féle csillagháborúkhoz hasonló bizonyos programot láthatunk, amikor is a Szovjetunióra gyakorolt pszichológiai nyomás fontosabb volt, mint maga a program. A szakértők tisztában vannak azzal, hogy semmilyen iráni rakéta sem lehet veszélyes Európa szempontjából. Oroszország részéről Európát pláne nem fenyegeti veszély. Vagyis az európai rakétavédelmi rendszer körüli helyzet az Oroszországra gyakorolt nyomás elemét képezi.”

Washington és a NATO képviselői ígérik, hogy az európai rakétavédelem nem irányul Oroszország ellen, de jogilag kötelező erővel bíró dokumentumokkal ezt nem hajlandók megerősíteni. Így, nagyon is realisztikusnak tűnhetnek Medvegyev elnöknek a közelmúltban elhangzott szavai, hogy 2020-ra elérhetik a „holtpontot”, ami újabb fegyverkezési versenyt indíthat el. De ez a legkevésbé sem kívánatos.

  •  
    és megosztani