27 június 2011, 18:13

Szép Jelena, aki Szörnyűséges Jelena lett

Szép Jelena, aki  Szörnyűséges Jelena lett

A moszkvai nemzetközi filmfesztivál keretében a közönségnek

A moszkvai nemzetközi filmfesztivál keretében a közönségnek bemutatták Andrej Zvjagincev oroz filmrendező Jelena című új alkotását.

Andrej Zvjagincev egyelőre mindössze három filmet készítette, de mind a három  szenzációnak bizonyult és elismerést kapott úgy Oroszországban, mint külföldön is. Első filmje, a Visszatérés 2003-ban a velencei filmfesztiválon nyert fődíjat. Második alkotása, az Elűzetés 2007-ben a cannes-i filmfesztiválon kapta meg a legjobb férfiszerepért járó díjat.

 Most pedig, újból Cannesban, a  Jelena  érdemelte ki a „különleges pillantás” versenyszámban a zsűri szakdíját.

A film elmeséli egy Jelena nevű  egyszerű és rokonszenves asszony, egykori kórházi nővérke  történetét.  Páciensei közt volt egy jómódú idősebb férfi, aki aztán feleségül vette. A két  nem fiatal ember  közös élete egyfajta szerződésen nyugszik. Mindegyiküknek van saját gyermeke. Jelena ápolja, gondozza férjét, az pedig eltartja őt és munkanélküli fia nagy családját. ”Az emberek szerződéses viszonyban élnek, és ez nekik és a környező világnak is megfelel” – állítja az Oroszország Hangjának adott interjújában  Andrej Zvjagincev rendező.

„Azt hiszem, hogy közülünk sokan hasonló viszonyban, a szerelem illúziójában élnek és nem is gyanítják,  hogy egy bizonyos időpontban, amikor választás elé kerülnek – vagy ő, vagy én –, minden ki fog derülni.”

A Jelena c. filmben ilyen időpontnak bizonyult Jelena férjének döntése. Végrendeletet ír, amelyikben egyetlen lányára hagyja összes vagyonát. A főszereplő  tisztában van azzal, hogy a számára kijelölt szerény életjáradékból nem képes lenne fenntartani fia családját. És Jelena elhatározza magát, hogy megöli férjét, amíg az nem érkezett végrendeletet hagyni.

„Egy bizonyos változás történt velünk, amelyiket fajmódosulásnak lehetne nevezni – az ember megváltozott az utóbbi 20 év során… Nem ismerünk  rá barátainkra, hozzátartozóinkra, ismerőseinkre. Így, Jelena esetében is feltártuk az emberi faj változásának ezt a rétegét. Számunkra abszolút megszokottá vált  valamilyen szégyellni való cselekedet elkövetése. Azt hiszem, korábban ilyesmi nem volt – mások voltunk.  És ez világszerte megtörtént – a humanizmus eszméi szétfoszlanak, elhalványulnak a  végtelenségig.”

Maga Andrej Zvjagincev a következőképpen jellemezte legutóbbi alkotását: ez a film „a Szörnyűséges Jelenáról szól, aki akár Szép Jelena is lehetett volna”.

  •  
    és megosztani