22 június 2011, 16:58

Mennyibe kerülnek a görög kockázatok?

Mennyibe kerülnek a görög kockázatok?

A görög parlament bizalmat szavazott Jeórjiosz Papandreu új kormányának.

A görög parlament bizalmat szavazott Jeórjiosz Papandreu új kormányának. Ez esélyt ad az újabb kemény megszorításokat előirányzó költségvetés elfogadására.  Erről június 28-án szavaznak a görög törvényhozók.

     Ahhoz, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió július elején folyósítsa a hitel újabb részletét, elengedhetetlen feltétel, hogy a görög parlament jóváhagyja a kiadások lefaragását és a tömeges privatizációt. E hitel nélkül Athén még a korábbiak kamatját sem tudja kifizetni. Ugyanakkor mindez az egyszerű görögök számára a fizetések, a segélyek és a munkahelyek csökkentését jelenti.

   De azoknak  is vannak gondjaik, akik kívülről próbálják  biztosítani ezt a segítséget. Most már az is világos, hogy a nagy európai magánbankok nélkül nem lehet meglenni. Ebben azonban nem könnyű érdekeltté tenni őket, miután a görög adósságok jelentős része már így is tulajdonukban van. A számítások szerint a 340 milliárd eurós görög adósságból 80-90 milliárd euró az Európai Központi Banké, 50-60 milliárd a görög bankoké és körülbelül ugyanennyi a külföldi pénzintézeteké. A többivel globális alapítványok és biztosítótársaságok rendelkeznek. Ha a csődig eljutna a dolog, Görögországban egyszerűen megszűnnének a bankok. De a külföldi hitelezők is  lényegesen károsodnának, miután elvesztik a jogot a észvényekbe fektetett eszközök visszaköveteléséhez.

   A korábbi veszteségek megtérítése és az újabbak elkerülése érdekében kapcsolnák be az európai bankokat Görögország megmentésének tervébe. A kérdés itt az, hogy mindez  milyen feltételek mellett történhet- jelentette ki Oleg Dusin, a  Zerich Capital Menagement befektetői társaság   elemző szakembere.

   - Két variáció lehetséges: a magánbefektetők kötelező és az önkéntes részvétele a görög adósságok átütemezésében: Az Európai Unió hajlik arra, hogy az önkéntes hozzájárulásra hívják fel a bankokat. Ehhez alkalmazhatók az ösztönzés módszerei.  De gyakorlatilag a bankok egyszerűen rákényszerülnek erre, miután nincs más kiút. A görög segélycsomag második része feltételezi, hogy a magánbefektetők részt vesznek a görög kormánynak nyújtandó segélyprogramban.

   Hogyan lehet ilyen helyzetben érdekeltté tenni a görög részvényekben a kereskedelmi bankokat? Erre a kérdésre nem adnak egyértelmű választ az elemzők. Annyi biztos azonban, hogy  kockázatokért megkövetelik a garanciákat - mondja Szergej Hesztanov,a Finam Menagement  igazgatója.

     - Az Európai Unió részéről pontos és hivatalos garanciák kellenek ahhoz, hogy a magánbankok részt vegyenek Görögország megmentésében. Ilyen garanciákat manapság nem könnyű kapni. Márpedig e nélkül magánbefektetők  nem bíznak Görögországban.

 

 

 

 

 

 

  •  
    és megosztani