14 június 2011, 17:46

Alekszandr Szokurov – művész-mentor

Alekszandr Szokurov – művész-mentor

A neves orosz filmművész – Alekszandr Szokurov – akinek neve szerepel az Európai

A neves orosz filmművész – Alekszandr Szokurov – akinek neve szerepel az Európai Filmakadémia által összeállított „Minden idők és nemzetek 100 legjobb rendezője” listán, ma – június 14-én – töltötte be 60. életévét. A jubileumot nagyszabású alkotással ünnepli – a Goethe-mű nyomán készült Faust c. filmmel. Szeptemberben a velencei filmfesztivál résztvevő és vendégei lesznek az alkotás első nézői.

Szokurov majdnem mindegyik filmjét bemutatták Berlinben, Cannesban vagy Velencében, és mindegyik fesztiválon valémilyen díjat nyert. A mester orosz díjainak pedig se szeri, se száma. Azonban a filmesek közösségében és különösen a publikum részéről a mester és művészetének megítélése nem oly egyöntetűen elismerő. De másképp talán nem is lehetne, hiszen Szokurov neve tulajdonképpen a legnehezebb műfaj szinonimája – a szerzői filmé, az intellektuális filmé,a  filozófiai filmé.

Az Oroszország Hangjának adott interjúban Szokurov művészetéről nyilatkozott Vjacseszlav Smirjov moszkvai filmkutató. A szakember rámutat  még egy tulajdonságra, amelyik szintén a  jellemző a mesterre: „Az európaiak szabályosan Tarkovszkij filmművészeti tradíciójának folytatóját látják benne. Egykor Tarkovszkij volt a művész-mentor típusának megtestesítője. A mentorság – a szó legnemesebb értelmében – iránti megszállott viszonyulatot jelenti, amikor a művész a humanista, morális értékek egyfajta prédikátorává válik. Mindezt örökölte Szokurov. E moralista, predikátori hagyomány folytatásáért egyesek nagyon szeretik, mások viszont nagyon erősen bírálják.

Az orosz rendező tehetségét világszerte elismerik, nemhiába hívják meg mester-órákat adni a világ legkülönbözőbb országaiba – Lengyelországtól Japánig. A világnak bizonyára imponál, hogy Szokurov olyan alkotóművész, amelyik nézeteinek, érdekeinek nincsenek nemzeti vagy valamilyen egyéb határai.  Származása szerint Szokurov cserkesz, ősi észak-kaukázusi család sarja.  Természetesen a  közelmúlt drámai eseményei, a Csecsenföldön és egyéb kaukázusi orosz tagköztársaságokban kibontakozó események mélységesen érintették a rendezőt. Elég utalni Alekszandra c. filmjére, amelyikben egy idős orosz asszonyról van szó, aki Csecsenföldre indul, hogy viszontlássa unokáját, az ott szolgáló katonatisztet. Az asszony szemtanúja lesz annak, hogy mennyi bajt okoznak a katonai akciók úgy a helybelieknek, mint a katonai kötelességüket teljesítő embereknek…

Szokurov más – békés, értelmes, alkotói – életet kíván az észak-kaukázusi népek ifjú generációjának. Ezért – eddigi  pályafutása során először pedagógiai tevékenységre határozta el magát: a kabard-balkár fővárosban, Nalcsikban az egyetemen megnyitotta a képernyő-művészetek fakultását.

  •  
    és megosztani