9 június 2011, 16:51

Euro-övezet: Görögország fizetésképtelensége elhalasztódik

Euro-övezet: Görögország fizetésképtelensége elhalasztódik

A Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai

A Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy 110 milliárd euró nem elegendő Görögország fizetésképtelenségének elhárítására. A további pénzügyi feltöltés nagyságát Jean-Claude Juncker, az euró-csoport vezetője nevezte meg: 90-től 100 milliárd euróig. Németország – a restrukturizáció gondolatának ellenzője – váratlanul meghátrált. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter javasolta a tervet, amelyik megmentheti Athént a csődtől. A nevezett összeg harmadát a görögöknek az állami vagyon privatizálásából kell megszerezniük. A másik harmadot az EU és a Nemzetközi Valutaalap adja. A többit – a magánhitelezők, akiknek a görög állami kötvényeket új bónuszokra kell beváltaniuk hét éves törlesztési határidővel. A témát Szergej Guk szemleíró vizsgálja.

A Nemzetközi Valutaalap elvetette a Schäuble által javasolt tervet. Franciaország szolidáris az Alappal. Párizsnak megvannak a maga okai. A francia bankok 10 milliárd euró összegben vásároltak össze görög állami kötvényeket. És ez még nem minden: beruházásaik a görög magánszektorba további 27 milliárd eurót tesznek ki. Még ha a német terv nem is irányozza elő az adósságok radikális csökkentését, akkor sem minden bank engedheti meg magának, hogy hét teljes évig várjon a visszafizetésre. És Athén végtelen hitelezése is terhes az EU számára. Talán érdemes lenne sorsára hagyni a reménytelen adóst? Ime Ruszlán Grinberg, a gazdasági intézet igazgatójának véleménye:

-         És mit ad ez? Ki fogja visszafizetni a pénzt? Görögország kilépése csapás lenne az euró-zónára. Ez az európai eszme összeomlása. Visszaesés az integrációban. Ezt nem engedhetik meg maguknak. Azt gondolom, hogy a végsőkig folytatják a küzdelmet.

Ruszlán Grinberg úgy véli, hogy így vagy úgy, de megtalálják a konszenzust, mert mindannyian egy csónakban eveznek. Sőt, akkor se lesz túl nagy baj, ha az Európai Központi Bank új bankjegyeket nyomtat ki, hiszen az euró-övezetben nem nagy az infláció – mindössze 2,5%. „Gondolom, minden körülmények között meghozzák a döntést Görögország megmentéséről” – mondja a szakértő.

Több európai szakértő kockázatosnak tartja az Európai Központi Bank politikáját is. Mérlegén több mint két trillió összegű értékpapír gyűlt össze. Ebből nem kis százalék jut Görögországra, Portugáliára, Írországra, Spanyolországra – Madrid szintén óriási nehézségek árán próbálja egyenesbe hozni gazdaságát. Ha a problémás országok pénzügyei csődöt mondanak, állami papírjaik kacattá válnak.

 

  •  
    és megosztani