30 március 2011, 15:37

Szekfű Gyulára emlékezve…

Szekfű Gyulára emlékezve…

A napokban Moszkvában megemlékeztek egy fontos dátumról a két

A napokban Moszkvában megemlékeztek egy fontos dátumról a két ország kapcsolatában – 65 éve nyílt meg a Szovjetunió fővárosában Magyarország háború utáni követsége. Akkor a követség élén Szekfű Gyula ismert történész, diplomata állt. Ez 1946 tavaszán történt. Idén március 23-án Magyarország volt moszkvai nagykövetségének épületében – jelenleg a Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ – ünnepélyesen leleplezték az emléktáblát és megtartották Szekfű Gyula „Forradalom után” című könyve orosz nyelvű kiadásának bemutatóját.

A háború utáni Magyarország első követe nem mindennapi formátumú ember. Pályája az első világháború előtti években kezdődött el az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztériumának kötelékében. Szekfű kiválóan ismerte a nyugati történetírás legújabb áramlatait, és a magyar történelemtudomány valódi reformátora lett, munkái megjelenésével az magas európai színvonalra emelkedik. Konzervatív, forradalmakkal nem szimpatizáló ember volt, a 30-as években azonban megértette a fasizmus fenyegető veszélyét, és tevékenyen részt vett a magyar antifasiszta mozgalomban. Szekfű Gyula hangsúlyozta a Szovjetunió döntő hozzájárulását a fasizmus leveréséhez. Hangot adott meggyőződésének, hogy történelmileg célszerű és törvényszerű Magyarország és Oroszország hosszú távú szövetsége. „Meg kell jobban ismernünk szomszédunkat, amelyhez hozzácsapott bennünket a világtörténelem szele” – írta Szekfű. Íme így értékeli a háború utáni Magyarország első nagykövetének hozzájárulását mai utóda – Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Oroszországban:

Letöltés

Az 1940-es évek második fele igen fontos időszak Magyarország és a Szovjetunió kétoldalú kapcsolatainak történetében – ezen belül abban a vonatkozásban is, hogyan értelmezték a magyarok a szovjet, szocialista tapasztalatokat. Szekfű könyve prezentációjának egyik részvevője, a Rosszijszkaja Isztorija folyóirat főszerkesztője, Andrej Medusevszkij elemzi a magyar történész álláspontját:

Szekfű Gyula a demokrácia, a polgári társadalom értékeinek a híve, mindamellett szükségesnek tartotta reálisan elemezni az egész világhelyzetet és azon is elgondolkozott, miért vált lehetővé a kommunista kísérlet. Meg kell adni Szekfűnek – sokban objektíven értékelte a kommunista kísérletet, mint annak a következményét, hogy hagyományos módszerek keretében képteleneknek bizonyultak az akut szociális problémák megoldására. Szekfű világosan látta, hogy a II. világháború alatt Európa előtt reálisan nem a demokrácia és a totalitarizmus közötti választás merült fel, hanem Hitler és Sztálin közötti. És Magyarország háború utáni választását objektív tényezők váltották ki – többek között az, hogy a kommunista projekt a jövő felé orientálódott és nem kapcsolódott a nemzetek közötti gyűlölet szításához. Tehát Szekfű álláspontja a pragmatikus politikus álláspontja, aki a létező politikai szituáció elemzésére törekszik az objektív realitások, és nem az eszmények talaján.

  •  
    és megosztani