22 március 2011, 17:10

A japán mentőmunkálatok pluszai és mínuszai

A japán mentőmunkálatok pluszai és mínuszai

A Japánban dolgozó orosz mentősök missziója végéhez közeledik – írja a Komszomolszkaja Pravda.  Kedden az első osztag hazatérési parancsot kapott. Többé nincs remény, hogy a romok közt valakit még élve találhatnak – vélik a  szakértők.  Az orosz mentősök kénytelenek voltak  lehagyni a Sendai város környékén felállított nemzetközi tábort amiatt, hogy  fennállt a radioaktív fertőzés veszélye. A mentősök Japán keleti partjáról a nyugati partra települtek át. A  japánok barátságosan közelednek az orosz mentősökhöz, amikor az utcán látják azokat,  meghajolnak, üdvözlik őket – írja az újság. Maguk a mentősök meg vannak győződve arról, hogy többet is tehettek volna. Az oroszok furcsállják a mentési munkálatok megszervezésének eljárását. Ugyanis minden lépés a rendőrség munkanapjához alkalmazkodik. A rendőrök 9 órától 17 óráig dolgoznak, és csakis ebben az időben szabad dolgozni. Egyszóval, ez  keleti sajátosság.

 

Orosz tengeralattjárók egyelőre nem érkeznek Szevasztopolba – írja  a Nyezaviszimaja Gazeta.  Ukrajna ugyanis hajlandó tárgyalni a Fekete-tengeri hadiflotta új fegyverzetekkel való ellátásáról, de csak bizonyos feltételek mellett. Szakértől feltételezik, hogy a  felek egymás érzékenységi küszöbét próbálják kipuhatolni. Oroszország  számára a flotta modernizációja rendkívül fontos. A flotta  állomásoztatásának folytatása   átfegyverzés nélkül teljesen értelmetlen  - állítják a  szakemberek. Pohrebinszkij ukrajnai politológus meg van győződve arról, hogy a felek végeredményben megtalálják a kiutat a helyzetből valamilyen bonyolult kompromisszum formájában.  A két ország rendkívül érdekelt a  problémák konstruktív megoldásában. Vonatkozik ez a flotta állomásoztatására, a határegyezményre, az energiahordozókra, az atomenergetikai együttműködésre stb.

 

Az elhúzódó kínai szárazság miatt nőhetnek az élelmiszerárak, és ez újabb gazdasági válságot teremthet – véli a sajtó. Az ország kiutat keres a kialakult helyzetből. A Nyezaviszimaja Gazeta jelenti, hogy Peking külföldön földet vásárol, hogy újabb vetőterületet biztosítson a  kínai parasztoknak. 2005-ben e célra kis híján 40 millió dollárt utaltak ki. Venezuelában és Zimbabvéban a kínai cégek gépeket és munkásokat biztosítanak és ennek fejében a termés 20%-t kérik. Ausztráliában a kínaiak főleg tulajdonba vesznek földet, Brazíliában és Argentínában pedig bérlik a földet. Oroszországban szintén bérelnek földet.  A kínaiak természetesen saját országuk érdekében használják ki a külföldi  készleteket. Az oroszoknak azonban a föld bérbeadása szintén előnyös. Így, Irkutszkban korábban télen nem lehetet kapni friss zöldséget, gyümölcsöt, most pedig minden van annak köszönhetően, hogy a kínaiak azokat melegházakban termelik.

  •  
    és megosztani