11 március 2011, 17:58

Józan megoldás a … bornak köszönhetően

Józan megoldás a … bornak köszönhetően

Bor cserében a WTO-ért. Oroszország kész alkudozni Grúziával erről a két kérdésről – közlik az újságok.

Bor cserében a WTO-ért. Oroszország kész alkudozni Grúziával erről a két kérdésről – közlik az újságok. A közlemény összefügg Joseph Biden amerikai alelnök moszkvai látogatásával. Az első komoly lépés, amit az USA kész megtenni Oroszországért – segíteni belépését a WTO-ba – jegyzi meg az RBK daily lap. Az Oroszország számára diszkriminatív, még a hidegháború tetőfokán elfogadott Jackson-Vanik törvénymódosítást még ez év végéig hatályon kívül helyezheti az USA kongresszusa. Már elkezdődtek a tárgyalások Grúziával, amelyik mindenképpen akadályozza Oroszország belépését a WTO-ba. A Nyezaviszimaja Gazeta közli, hogy Moszkva kompromisszumkészséget tanúsít. A fő tisztiorvos Gennagyij Onyiscsenko bejelentette, hogy visszatérhet az orosz piacra a grúz bor. Igaz, hogy ehhez el kell végezni a szükséges engedélyezési eljárásokat és a minőségi ellenőrzést. Emellett Onyiscsenko értésre adta, hogy nemcsak arról van szó, megfelelnek-e a grúz borok a szabványoknak, hanem a grúz küldöttség állásfoglalásáról az Oroszország WTO-ba való belépésével kapcsolatos tárgyalásokon.

A lettországi nacionalisták újabb kezdeményezése összeomlással fenyegeti ezt a balti államot – fejti ki meggyőződését a Nyezaviszimaja Gazeta. A tervezett alkotmánymódosításokról van szó, amelyek megengedik, hogy az iskolák teljes egészében átálljanak a lett nyelvre. A kiadvány egy különleges szempontból vizsgálja ezt a kérdést. A helyzet az, hogy ma – amint a befolyásos Diena rigai lap írja – nehéz meglenni a lettországi piacon orosz nyelvtudás nélkül. Az orosz nyelv tudásának hiánya Lettország számos lakosának akadályt jelent az elhelyezkedésben. Az orosznyelvű biznisz gyakorlatilag átszövi a lett gazdaság valamennyi szféráját. A hazafias politikusok az orosz nyelv elleni harc hevében paradox eredményeket értek el. Ma az orosznyelvű iskolák végzősei többé-kevésbé normálisan beszélnek három nyelven. Amit nem lehet elmondani a lett nemzetiségű gyerekekről.

A Nagy-Britanniában az imént megjelent Afgantsy című könyv nem pastukról vagy hazarákról szól, hanem a mi katonáinkról – írja a Rosszijszkaja Gazeta. A szerző, Rodric Braithwaite véleménye szerint örökké nyitott kérdés marad, be kellett- e vetni a szovjet csapatokat Afganisztánba 1979 decemberében. A könyv írása során a legmeglepőbb a kutató számára a hadművelet során az oroszok és az afgánok között kialakult viszony lett. Az afgánok azt állítják, hogy az oroszok alatt jobban éltek. Akkor volt munka, most pedig nincs. Akkor Kabulban többé-kevésbé nyugalom volt, most viszont nincs. Tehát így fordult a kocka – vonja le a következtetést a hírlap. Még két évtizeddel ezelőtt a nyugati szerzők a szovjet katonai jelenlétet az Amudarja folyón túl csakis megszállásnak nevezték. Most egyik a másik után jelennek meg könyvek, ahol megpróbálják tanulmányozni a „korlátozott kontingens” tapasztalatait, és megérteni, hogy miért voltak az akkori harcok a modzsahedek ellen sikeresebbek, mint most az amerikai csapatok csatái a tálibok ellen.

  •  
    és megosztani