28 február 2011, 12:46

Szputnyik-1

Szputnyik-1

1957.október 4. jelentette a világűr gyakorlati meghódításának kezdetét, amikor a Szovjetunióban felbocsátották a Föld első műholdját. A szovjet kormány 1954. május 20-án hozott döntést a kétfokozatú R-7 interkontinentális rakéta kidolgozásáról. Május 27-én a Koroljov tervező iroda (Szergej Koroljov  a kozmikus technika főtervezője) benyújtotta a mesterséges hold kidolgozásának és az R-7-es hordozórakétával történő felbocsátásának tervét.

 Vlagyimir Kondratov mérnök, aki részt vett az R-7-es rakéta műszaki próbáiban, visszaemlékezéseiben így ír: „ 1956-ban december végén engem más szakemberekkel együtt kiküldtek a kazahsztáni Türa-Tamtól 40 kilométerre levő próbatelepre. (Később Bajkonurnak nevezték el a telepet.) Az R-7 műszaki próbái 24 órán át folytak, ezért csak 30-40 perces pihenőket engedhettünk meg magunknak. Az R-7 rakéta első startja 1957. május közepén volt, és sikertelenül végződött. Érthető, hogy rossz volt a hangulatunk. Nagyon nehezen dolgoztuk fel a kudarcot. Ismét kezdődött a véget nem érő munka, elemeztük a sikertelenség okait, ellenőriztük az autonóm rendszerek munkáit, és végül…1957. augusztus 21-én  a rakéta felrepült.  Határtalan örömet éreztünk. Egymást átöleltük, a hurrá kiáltások betöltötték a levegőt. A start után sokáig nem aludtunk, egyre vitatkoztuk a várható munkákról…”

  Két R-7 rakéta készen állt a startra. Szergej Koroljov esélyt látott a műhold felbocsájtására.

  Október 2-án  Koroljov aláírta az első szputnyik repülési kísérleteire vonatkozó parancsot és elküldte Moszkvába az értesítést arról, hogy készen állnak a kísérletre. Nem érkezett válasz és utasítás. Koroljov ekkor saját kockázatára döntött arról, hogy állítsák fel kilövő helyzetbe a műholdat.  1957. október 4-én moszkvai idő szerint 22 óra 28 perc és 34 másodperckor a szputnyik sikeresen startolt. A 314,5 másodperckor megtörtént a leválás és a szputnyik hallatta hangját.

  A kísérleti telepen 2 percen át fogták a szputnyik jelzését, majd a műhold eltűnt a horizont mögött. Óriási volt a lelkesedés. Csak a később derült ki, hogy másodpercek választották el a kudarctól. A repülés 16 másodpercében az üzemanyag-rendszer elromlott, és a központi hajtómű a kiszámított időtől 1 másodperccel korábban kapcsolt ki. „Csak kis híján múlt, hogy az első kozmikus sebességet nem érte el. De a győztest nem ítélik meg. Megtörtént a nagyszerű esemény!”- írja a későbbiekben Borisz Csertok akadémikus.

  A Szputnyik-1 repülését látta az egész világ, hangjelzését a világ bármely pontján foghatták a rádióamatőrök. A műholdon ugyan nem voltak tudományos berendezések, de ennek dacára a jelzés jellegéből és az optikai megfigyelésekből  számos fontos tudományos adatot gyűjtöttek.

  Mint mindig, amikor valami nagyon jelentős dolog történik, vannak különleges egybeesések is. A szputnyik fellövésének napja egybeesett a barcelonai nemzetközi asztronautikai kongresszus megnyitásával. Leonyid Szedov akadémikus ováció közepette jelentette be a Szputnyik-1 röppályára juttatását. A szovjet kozmikus program számos vezetőjét nem ismerhette meg a világ, miután nevüket titokban tartották. Így Leonyid Szedovot nevezték világszerte a „szputnyik atyjának”.

   A Szputnyik-1 92 napig repült és 1440 fordulatot tett a Föld körül. Amikor 1958 januárjában elégett a légkör felső rétegeiben, a röppályán már ott volt a második szovjet szputnyik. Napjainkban  sok ezer, bonyolult felépítésű kozmikus berendezés van Föld körüli pályán. ahol egész rendszert alkotnak. De az első a kis szovjet szputnyik volt.

 

 

  •  
    és megosztani