18 február 2011, 15:59

Partnerség egy kaptafára?

Partnerség egy kaptafára?

„A mi négy országunkban nem hűlt le a lelkesedés é

„A mi négy országunkban nem hűlt le a lelkesedés és a hit, hogy Európának nyitva kell lennie mindenki számára, aki osztja értékeit”. Ezeket a szavakat Donald Tusk lengyel miniszterelnök mondta a Lengyelországból, Magyarországból, Csehországból és Szlovákiából álló Visegrádi négyek pozsonyi csúcstalálkozóján. A találkozót a szervezet 20. évfordulója alkalmából rendezték. Tusk szavai megerősítéséül a találkozó részvevői határozatot fogadtak el, amelyben elítélik Fehéroroszország hatóságait az emberi jogok és demokratikus szabadságjogok megsértéséért.

A fórumra meghívták Angela Merkel német és Werner Faymann osztrák kancellárt, valamint Nyikolaj Azarov ukrán miniszterelnököt. Érthető, hogy a tárgyalások fő témája a négyek húsz éves tevékenységének eredményei voltak és további cselekvései irányvonalainak egyeztetése az Európai Unió keretében.  Külön figyelmet fordítottak a „Keleti partnerség” programjára, amelyet az év egyik fő prioritásának nyilvánítottak. Mint ismeretes, ehhez a partnerséghez tartozott Fehéroroszország is. Most azonban Minszknek az ellenzékkel szembeni kemény intézkedései után ezt az országban gyakorlatilag a partnerség nemkívánatos személyének nyilvánították. A Visegrádi négyek csúcsa előtt az is kitudódott, hogy a fehérorosz képviselők nem lesznek jelen a „Keleti partnerség” parlamenti képviselőinek márciusra tervezett találkozóján.

Vajon a „Keleti partnerség” programját – teszik fel a kérdést egyes politológusok – nem úgy tervezték, mint a demokráciáról különböző elképzeléssel rendelkező országok egyfajta klubját? Így értékeli a helyzetet Nyikolaj Kavesnyikov, az Európai Intézet európai integrációs szektorának vezetője:

Ez az Európai Unió hagyományos politikája azokkal az országokkal szemben, amelyeket nem tart demokratikusnak. De meg kell jegyezni, hogy a reagálás rendkívül árnyalt. Fehéroroszországot mégse zárták ki a „Keleti partnerség” országai sorából. Mindössze egyes szankciók léteznek, és megszüntették a kapcsolatokat. Természetesen Fehéroroszország nélkül is lehet fejleszteni a „Keleti partnerséget”. Más kérdés, hogy hatékonysága nem lesz olyan, amilyenre sokak számítottak.

A napokban a fehérorosz média ”Európa csendőrének” nevezte Lengyelországot, amelynek vezetői lényegében beavatkoznak a szomszédos ország belügyibe. De hiszen még tegnap Varsó és Minszk együtt álltak az EU „keleti partnerei” sorában. Hát akkor nyert-e Brüsszel?

 

  •  
    és megosztani