8 február 2011, 12:56

Rémisztő az éhesek haragja

Rémisztő az éhesek haragja

Az egyiptomi zavargások provokálják a világpiacon a gabonaárak n

Az egyiptomi zavargások provokálják a világpiacon a gabonaárak növekedését. A chicagói árutőzsdén a búza tonnáját  már 315 dollárért árulják, és az árnövekedés tendenciája megmarad. A szakértők pedig feltételezik, hogy éppen az élelmiszerhiány és a drágulás váltotta ki a népi megmozdulásokat az észak-afrikai és a közel-keleti országokban.

    Világszerte megfigyelhető a gabona drágulásának  hosszú távú tendenciája. A 2008-as tavaszi csúcsot – amikor egy tonnáért 360 dollárt adtak – még nem érték el, de az árak már most is elég magasak. És semmi jel nem mutat arra, hogy csökkennének – jelentette ki Alekszandr Jakovlev, a RBK elemző információs főigazgatóság vezetője.

   - A gabonakultúrák és általában véve az élelmiszerek árának növekedése, ez a trend már a múlt évben kialakult a világpiacon. Komoly aszály sújtotta az északi féltekét, egyebek között Oroszországot is. Azok a klimatikus változások, amelyek a különböző kontinenseken levő, hagyományos gabona- cukor és egyéb élelmiszertermelő országokban voltak megfigyelhetők, ugyancsak komoly nyomást gyakorolnak a piaci konjuktúrára. Számos élelmiszerterméknél rögzítettek sokéves vagy akár történelmi maximumot.

   Egyiptom, mint nagy gabonavásárló komoly befolyással van az élelmiszerpiacra. Már január 26-án – egy nappal az egyiptomi első „harag napja” után -, a nemzetközi tőzsdéken megugrottak a gabonaárak. De nemcsak a kairói zavargások vezettek a gabona drágulásához, hanem fordítva is: a búza megdrágulása is kiprovokálta az egyiptomi összetűzéseket. A gazdasági okok  itt nem tekinthetők a szociális robbanás alapvető okának, de beindító mechanizmusának  mindenképp – mondja Vlagyimir Szotnyikov, az Orosz Tudományos Akadémia Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézete  kelet-kutató szakértője.

   - Az aszály után a múlt évben megdrágultak a gabonakultúrák. Egyiptomban másfél százalékos volt a drágulás. Lakosai ebből azt a következtetést vonták le, hogy nem tudják ellátni magukat kenyérrel. Ez a gazdasági ok alapozta meg fellépéseiket, melyeknek az utóbbi két hétben tanúi vagyunk, és amelyek továbbfolytatódnak.

   A zavargások előtt nem sokkal a hivatalos kairói hatóságoknak az volt a szándékuk, hogy lefaragják a lakosság szegény rétegeinek szóló kenyérdotációt. Most erre már senki nem gondol. Ellenkezőleg, hogy  megnyugtassák a népet, az egyiptomi hatóságok  sürgős ütemben  több hónapra elegendő kenyérgabonát vásároltak fel. Hasonlóan növelte a tartalékokat Algéria, Indonézia, Szaúd-Arábia, Líbia, Banglades. A lakosság mély szociális rétegeződését mutató országok hatóságai – saját biztonságukat védve – igyekeznek gyorsan jóllakatni az éhezőket, tudván, hogy rémisztő az éhesek haragja.

 

 

  •  
    és megosztani