2 február 2011, 18:14

Sztálingrád 200 éjjele és nappala

Sztálingrád 200 éjjele és nappala

Történészek szerint a sztálingrádi csata jelentette a gyökeres fordulatot a II. világháború történetében.

Történészek szerint a sztálingrádi csata jelentette a gyökeres fordulatot a II. világháború történetében. 68 évvel ezelőtt, február 2-án ért véget a nagy ütközet a Volga folyónál. Hitler a háború történetében akkor hirdetett először nemzeti gyászt Németországban. Oroszország számára pedig ez a nap a Katonai dicsőség napja lett.

Sztálingrád, a rengeteg üzemmel rendelkező nagy ipari központ, amelyikben többek között nehéztankokat is gyártottak, különlegesen vonzó volt a hitleristák számára. Azonkívül ezen a forgalmi gócponton keresztül irányult Közép-Oroszországba a kaukázusi kőolaj. Sztálingrád elfoglalása komolyan legyengítette volna a szovjet hadsereget és az országot. „Helytállni halálig, egy tapodtat sem hátra!” – ez  volt a város védőinek jelszava. Minden egyes utcáért, minden egyes épületért folyt a harc. Például, a vasúti pályaudvar épülete 13-szor cserélt gazdát.

A védelmi harcok Sztálingrád környékén késő őszig tartottak. 1942 novemberében pedig a szovjet csapatok támadásba lendültek. Néhány nap múlva gyűrűbe vették az ellenség 300-ezres hadseregét. Az események  résztvevője, Mihail Perevodov háborús veterán a következőképpen emlékezik vissza arra az időre:

„Nekünk – a 64. és 62. hadseregnek – a gyűrűbe vett fasiszták végleges megsemmisítése volt a feladatunk. November-december-január folyamán ádáz harcok folytak. A  németek nem adták meg magukat, mert Hitler parancsba adta, hogy nem engedélyezi a hadifogságot. Kilátástalanságukban a németek rettenetes ellenállást tanúsítottak. Januárban azonban csoportjukat két – déli és északi – részre osztottuk. A déli rész Paulusszal együtt megadta magát. Egypár nap múlva, február 2-án az északiak is megadták magukat.”

Több mint 6 hónapon át – 200 éjjelen és nappalon át – folyt a sztálingrádi csata.  Összesen csaknem 2 millió katona, 26 ezer ágyú és aknavető, 2 ezer repülőgép vette benne részt mindkét részről. Sztálingrádnál a szovjet csapatok 5 hadsereget zúztak szét: két német, két román és egy olasz hadsereget. A német-fasiszta csapatok mintegy 800 ezer közkatonát és katonatisztet vesztettek el halottként, sebesültként, hadifogolyként, valamint rengeteg haditechnikát, ágyút és felszerelést.  A fasiszta Németország  számára Sztálingrád igazi megrázkódtatás lett, amelyből nem lett képes felépülni.

A sztálingrádi csata kimenete óriási hatást gyakorolt a világ nemzetei felszabadító mozgalmára. Ez a korszakalkotó ütközet nemzetközi elismerést kapott: a háború után Párizsban Sztálingrád-tér jelent meg, VI. György angol király pedig utasítást adott, hogy a város polgárai számára veressenek egy díszkardot kitartásuk iránti tisztelete jeleként. A világtörténelem máig nem ismer olyan katonai akciót, amelyiket egy sorba lehetne állítani a  sztálingrádi csatával.

A német-fasiszta csapatok sztálingrádi csatában elszenvedett veresége 68. évfordulójának előestéjén Vlagyimir Putyin orosz kormányfő azt javasolta azoknak, akik elfelejtették, illetve elferdítik a II. világháború történetét, hogy olvassák az események szemtanúinak visszaemlékezéseit és „olyan „becsületes könyveket”, amelyek az akkori drámai eseményekről szólnak.

  •  
    és megosztani
19 november 2012, 13:48