13 január 2011, 19:02

Külpolitikai tesztek

Külpolitikai tesztek

A bolygónkon kialakuló új, több központú világrend demokratikusabb, stabilabb és a mai realitásoknak megfelelőbb lesz – hangoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a 2010.

A bolygónkon kialakuló új, több központú világrend demokratikusabb, stabilabb és a mai realitásoknak megfelelőbb lesz – hangoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a 2010. esztendő eredményeinek szentelt sajtókonferenciáján.

A nemzetközi viszonyok terén észlelhető felmelegedés és javulás a világ két fő játékosától – Oroszországtól és az Egyesült Államoktól – függ. Az eredmények közismertek – mondta Lavrov. – A hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló START-szerződés ratifikációs folyamatáról és az atomenergia békés felhasználásáról aláírt együttműködési szerződés életbe lépéséről van szó.

A NATO  és Oroszország vezetői eltérően látják a rakétavédelmi rendszert. De ezt a nehéz problémát is készek megvitatni – hangsúlyozta Lavrov.

„Lisszabonban megállapodtak, hogy ki fogják elemezni a közös európai rakétavédelmi rendszer kialakításának lehetőségét. Medvegyev elnök megfogalmazta követeléseinket a projektre vonatkozólag az egyenrangúság, valamint a létező potenciálok összekapcsolása alapján, anélkül, hogy problémákat okozzanak egymás számára. Ez a tevékenység megkezdődött és mi arra számítunk, hogy  tisztességesen és nyíltan folytatják azt.”

Szergej Lavrov megjegyezte, hogy Oroszország egyelőre nem nevezheti a NATO-t stratégiai partnerének. Azonban a tavalyi lisszaboni találkozón az államfők első ízben tűzték ki célul ez ilyen partnerséget.  Míg Oroszország és  a NATO számára az európai rakétavédelmi rendszer lesz az együttműködés próbaköve, addig  Oroszország és az EU viszonya stratégiai  jellegét a vízumkényszer felszámolásán fogják tesztelni – véli az orosz külügyminiszter.

„Az EU-val fenntartott viszonyunkról beszélve nem mellőzhetjük a  mozgásszabadság kérdését. Az EBESZ számos dokumentuma említi ezt a feladatot, azonban egyelőre a probléma nem nyer végleges megoldást. Lényeges előrehaladás van a vízumrendszer könnyítésében. Stratégiai partnerek számára – márpedig Oroszország és az EU ilyennek nevezhető – elvileg fontos lenne teljes egészében lemondani a vízumokról. Azt hiszem, a kérdést partnereink nem fogják átpolitizálni, az objektív realitások szemszögéből fogják megközelíteni. Arra számítunk, hogy  ezek a kérdések még az idén megoldást nyernek.”

Észtországban és Lettországban élő több százezer honfitársunkat nem a vízumkérdés, hanem  állampolgári státusuk, azaz tulajdonképpen saját jövőjük  izgatja. Azok a személyek, akik a Szovjetunió  idején  Lettországba, illetve Észtországba települtek át más tagköztársaságokból, 1991, vagyis a Szovjetunió felbomlása után nem kaptak állampolgári jogokat semelyik volt szovjet tagköztársaságban. Szergej Lavrov szerint a ”nem állampolgár” fogalom  elfogadhatatlan az Európai Unió számára.

2010-ben napirendre került a Barents-tengeri határvonal megszabása. Ez a kérdés több mint 40 éven át megoldatlan volt. A kontinentális talapzaton az Oroszország és Norvégia közötti határvonal megszabását Szergej Lavrov „erős példának” nevezte, amelyik bizonyítja, hogy még a bonyolult problémákat is meg lehet oldani tárgyilagosan. A területi viták a világ számos országa számára rendkívül életbevágóak. Az utóbbi időben élénken vitatják az északi térséget, pontosabban  a jegeket és vizeket is. Az orosz külügyminiszter meggyőződése, hogy ilyen problémákat nem lehet megoldani erővel.

  •  
    és megosztani