30 december 2010, 17:10

II. Miklós: lakoma tragédia idején

II. Miklós: lakoma tragédia idején

1896 májusában az ősi orosz székváros, Moszkva II. Miklós cár koronázásával kapcsolatos ceremóniák színhelye lett.

1896 májusában az ősi orosz székváros, Moszkva II. Miklós cár koronázásával kapcsolatos ceremóniák színhelye lett. Magára a koronázásra május 14-én került sor, amelyet bálok és ünnepségek sora követett.

 A koronázás után ünnepélyes ebédet rendeztek a moszkvai Kreml Granovitaja termében. A cári ebéden elhangzott pohárköszöntőket ágyúlövések kísérték. A császár egészségére 61 ágyúlövés mellett ürítették poharukat a  jelenlevők. A lakoma étlapját Vasznyecov professzor rajza alapján állították össze, ószláv  írás és ősi orosz motívumok felhasználásával. Az ebéden kétféle levest – a sós uborkával, árpagyönggyel készített rasszolnyikot és a borscsot – tálalták fel, valamint  buktaféléket, párolt kecsegét, bárányt, fácánaszpikot, kappant, spárgát, fagylaltot és bólét.

 Másnap, május 15-én a koronázási ebéden ráklevest, buktát, finn pisztrángot, borjúhúst, fogolymadár-kocsonyát, jércesültet, salátát, árticsókát szolgáltak fel a vendégeknek.

Egypár nap múlva a koronázást ünneplő Moszkvában szörnyű tragédia történt. Május 18-án kora reggel,  „népünnepség” alkalmából a Hodinszkoje mezőn óriási tömeg gyűlt össze, amelyik arra várt, hogy meg fogják vendégelni valamivel. Ígérték, hogy sört és ajándékot fognak osztani: bögréket a cári házaspár névjegyével, kenyeret, egy félfont kolbászt, címeres mézeskalácsot, valamint édességes, diós-mogyorós ajándékcsomagot. Felrebbent a hír, hogy mindenkinek nem futja az ajándékból. Ezek után az emberek megpróbáltak előretörni. Rettenetes tolongás, öldöklés kezdődött. Hivatalos adatok szerint 1389 személy vesztette életét, 1300 személy súlyosan megsérült a Hodinszkoje mezőn.  A koronázási ünnepségek azonban folytatódtak annak rendje és módja szerint. A cár megjelent mindegyik  betervezett rendezvényen, beleértve a báli mulatságot is. A Hodinszkoje mezőn történt tragédiát követő napon a cár részvételével ebédet rendeztek, amelyiken teknőslevest, halat, gyökeres marhaszeletet, császármadaras és libamáj-pástétomos hidegtálat, pulyka- és csirkesültet, karfiolt, valamint forró ananászt szolgáltak fel gyümölccsel. A koronázási ünnepségek idején történt tragédiát  és a cár magatartását azokban a napokban sokan rossz előjelnek tekintették az egész Orosz Birodalom és személyesen a cár számára is.

 Az igazsg kedvéért meg kell hogy jegyezzük, hogy a mindennapi életben az utolsó orosz cár gasztronómiai szokásai eléggé egyszerűek voltak. Annak ellenére, hogy a  cári család a hagyományhoz híven francia szakácsokat tartott az udvarnál, II. Miklós az egyszerű orosz ételeket kedvelte. A cári asztalon alapvetően scsi káposztalevest, kását, főtt halat, zöldséget, tormás malacot lehetett látni. Az uralkodó tulajdonképpen nem evett kaviárt, mert gyomorégése volt tőle.

 Délutáni 4 órakor a cári család teára gyűlt össze. A teához kenyeret, vajat, kétszersültet, egyszerű angol piskótát tálaltak fel. A  cár általában két pohár teát ivott meg vajaskenyérrel.

Azok az emberek, akik személyesen ismerték II. Miklóst,  cáfolják azt az állítást, hogy a cár sok szeszesitalt fogyasztott volna. Az uralkodó általában az élőételes asztalhoz lépve, állva orosz szokás szerint egy-két stampedli különleges szilvapálinkát ivott meg valamelyik díszvendégével. A cári ebéden feltálalt ételek kiválóan el voltak készítve, de sohasem voltak bonyolultak. Azonkívül  szám szerint sem volt sok étel. Általában egyszerű asztali bort vagy almakvász nevű erjesztett italt fogyasztottak az ételekhez. A cár ebéd közben nem ivott, csupán az étkezés végén egy-két korty sherryt vagy portóit töltött ezüstkelyhébe.

  •  
    és megosztani