24 december 2010, 12:21

Nem lehet egyenlőségjelet tenni a kommunizmus és a nácizmus közé

Nem lehet egyenlőségjelet tenni a kommunizmus és a nácizmus közé

Az Európai Bizottság   megállapítása szerint nincsenek meg

Az Európai Bizottság   megállapítása szerint nincsenek meg a feltételei annak, hogy egységes jogszabályozást vezessenek be a kommunista rezsimek által elkövetett bűnökről, egyebek között  egy szintre helyezve ezeket a náci rendszerekével. Hat ország – Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia és Magyarország és Románia – külügyminisztereinek közös levelére reagált így az EU végrehajtó testülete.

      A levél szerzői szerint a „totalitárius bűnök megbocsátását, tagadását és lekicsinylését bűncselekménynek kell minősíteni”, akármilyen rendszer követte el a bűnöket. Hangsúlyt helyeznek arra, hogy napjainkban mindenki tud a nácizmus bűneiről, a totalitárius kommunista rezsimekéről viszont csak Európa egy része. Ezért van szükség arra, hogy egész Európa tudjon ezekről. Ugyanakkor nem kell azt gondolni, hogy Európa kész  elege tenni a kelet-európai országok minden olyan kísérletének, amely a történelem átírására irányul .- jelentette ki az Oroszország Hangja Rádiónak adott interjújában Alekszandr Gyukov, a Történelmi Emlékezet alapítvány vezetője.

   - Szívós hagyománya van a  kelet-európai országokban azoknak  kísérleteknek, hogy a szovjet és a náci rezsim közé egyenlőségjelet tegyenek. Jó ideig sikerült hatékonyan lobbizniuk álláspontjuk támogatására az uniós struktúrákban. Ugyanakkor az ilyen kísérletek túlságosan is  ellentmondanak a régi Európa által képviselt elveknek, a véleményszabadságnak, a szólás szabadságának.  Amint az Európai Bizottság döntése mutatja, a régi Európa kész bizonyos mértékig kész figyelembe venni a balti országok, Lengyelország, Románia, Csehország fantomfájdalmait. De mindennek van határa.

    Oroszországban ezt a kezdeményezést a történelem újabb politizálásnak tekintik. „Ez a lépés csak arról tanúskodhat, hogy mély sajnálatunkra, az EU egyes országaiban a történelem politizálása egyike a prioritásos állami feladatoknak” – jelentették ki az orosz külügyminisztériumban. Ugyancsak rámutattak, hogy a levél szerzői egyrészt nemes célokat deklarálnak:az áldozatok emlékének megőrzését Másrészt viszont teljesen más a tartalom: a kommunista rendszer démonizálása,  az objektív tanulmányozás  meggátlása, és végül :egyenlőségjel a kommunista ideológiai és a nácizmus között. Ezek mögött a nyilatkozatok mögött látható, hogy ilyen akciókkal akarják rendezni belső problémáikat. Márpedig igen sok a gond. Magyarországon a nagy iparvállalatok államosításának kérdése ,Észtországban a munkanélküliség növekedése. Lettország gazdasága pedig mind jobban függ a szomszédok jólététől.  Érthető, hogy a helyzetet nem tudják gyorsan  megváltoztatni. Ezért kerülnek előtérbe a politikai jelszavak,amelyekkel elvonják a figyelmet a belső ellentmondásokról.

 

 

 

  •  
    és megosztani