18 november 2010, 12:49

Az arktiszi civilizáció történelmi határai

Az arktiszi civilizáció történelmi határai

A nyugat-szibériai Hanti-Manszijszkban november 8. és 13. között ülésezett az Északi Régészeti Kongresszus.

A nyugat-szibériai Hanti-Manszijszkban november 8. és 13. között ülésezett az Északi Régészeti Kongresszus. Oroszországból, Norvégiából, Csehországból, az Egyesült Államokból. Németországból, Franciaországból és Kazahsztánból több mint kétszáz történész, régész, néprajzkutató és antropológus vitatta meg az északi régészéti kutatások eredményeit. – Ezek a régészeti kutatások most rendkívül nagyarányúak - mondja Andrej Golovnyev, a kongresszus koordinátora. Lényeges kiegészítést jelentenek az emberiség történetéhez azok a leletek, amelyekre az orosz tudósok  bukkantak az arktiszi körzetben. Kiderült, hogy 9-10 ezer évvel korábban, tehát a kőkorszak idején már voltak települések ezen a zord vidéken.

   - Az iskolai tankönyvek alapján mi úgy gondoljuk, hogy Észak valamiféle periféria, amely teljes egészében a déli civilizációk akaratától és sikereitől függött. Valójában azonban Észak nagy kultúrák térsége. És ezeket a kultúrákat tekinthetjük az adaptáció bajnokainak is, miután ami Afrikában   megvalósul és ami az Arktiszon: az a korai emberi kultúrák fejlődésének különféle szintjeit jelenti. Amennyiben a szervezésről, a nagy közösségek kialakulásáról beszélünk, Észak ismét az élen van. A múlt századokban Északon számos elgondolás született. Európa nagy részére kihatottak a vikingek vezérei. Mint  ahogyan Kína és a közép-eurázsiai terület több vezetője is  északi származású volt.

   A fórum résztvevőire nagy benyomást gyakoroltak az úgynevezett uszty-poluji  kultúra leletei. Ez a kultúra az időszámításunk előtti és az időszámításunk szerint határkorszakon született - mondja Andrej Golovnyev.

   - Egészen különleges leletekre bukkantunk: igazi gyűjtemény ez, amelyben  nyilván rituális jellegű, de emberi arcokat ábrázoló szobormaradványok vannak. Különböző típusúak ezek az arcok, az europidtól a mongoloidig. Uszty –Poluj az Ob nyugat-szibériai folyó torkolatánál helyezkedik el, itt van most Szalehard város. Ez igazi „útkereszteződés”, ahol érintkezhettek az északi népek: a hantik, a manysik, a nyenyecek, a komik majd az oroszok.

   A norvég szakemberek ismertették a „fekete viking” elméletet, amely szerint létezett egy ősi  „Skandinávia-Urál” híd. Amint Andrej Golovnyev elmondta, az orosz és a norvég régészek együtt foglalkoznak ennek az elméletnek a tudományos bizonyításával.

A vikingek nemcsak a Dnyeperen és a Volhovon alakították ki a kereskedelmi útvonalakat, hanem még távolabbi keleti vidékeken is. Az Északi-Dvina, az Onyega tó, a Fehér-tenger ugyancsak fontos vidék volt. A Fehér-tengeren túli vidéket Határföldnek nevezték. Az Európa keleti részén élő kisnépek között vannak alapvetően mongoloid típusúak, mint a nyenyecek. A vikingek a Határföldnek nevezett régiókban is kereskedtek, harcoltak. Gyakran onnan hoztak el nőket.  Ismert, hogy az Írországban levő viking vezérek egyike sötétebb bőrű volt, valószínűleg vegyes házasságból származott. Az orosz-norvég projektben szerepelnek ásatások Izlandon, ahol érdekes temetkezési helyeket fedeztek fel. Majd kiderül, hogy genetikailag ott mire lehet számítani. Hasonló jellegű kutatások lesznek Oroszországban is, a számik (lappok) és az európai nyenyecek területén, ahol elképzelhető érdekes történelmi kapcsolatok felfedezése. Hiszen ezen a vidéken nagyon szoros volt  az együttműködés, nem volt határ. Az Arktisz egyébként is nem a konfrontáció, hanem az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás vidéke.

  •  
    és megosztani