24 szeptember 2010, 14:10

Németország Európában: félelmek és fantomok

Németország Európában: félelmek és fantomok

Európában ma senki sem fél Németországtól. Ilyen következtetésre  jutott a Frankfurter Allgeimeine Zeitung a német újraegyesülés közelgő 20.évfordulója alkalmából.

    Ezekben a napokban az európai tömegtájékoztatásban különféle  vélemények hangzanak el Németországnak az Európai Unióban betöltött szerepéről. Egészében véve a politikusok és a szakértők többsége szerint „Németország ma a stabilitás és a megbízhatóság mentsvára" vezető és egyben közvetítő." De az az erő, amivel Németország rendelkezik, többé nem kelt félelmet a szomszédos államokban" -mondja Janusz Reiter, Lengyelország egykori NSZK-beli nagykövete. Robert Schuster cseh politológus szerint Csehország és Németország kapcsolataiban „most nincs helye a versengésnek és az ellenségeskedésnek".

  És maguk a németek? A „R+V Versicherung társaság adatai alapján az idén sajátos „félelemi rekord" született. A német cég az újraegyesülés óta eltelt húsz év alatt rendszeresen végez felméréseket. A felmérésben 16 „félelem" szerepelt. A megkérdezettek 68 százaléka az első helyre az élet drágulásával kapcsolatos aggodalmát helyezte. 67 százalék tart a gazdasági hanyatlástól. A felmérés szerzői szenzációként könyvelték el, hogy a megkérdezettek 62 százaléka nyugtalankodik  amiatt, képes-e a kormány és általában a politikusok az ország problémáinak rendezésére. Van még egy dolog: a politikusok aggódnak az egykori NDK iránti rokonszenv akár legkisebb megjelenése miatt is.

   Valóságos felháborodási hullám kísérte Matthias Platzecknek, a brandenburgi tartományi miniszterelnök interjúját, aki szerint az egyesülés az „anschluss szellemében" történt, amint az NDK  iparának „átfogó leépítése" követett. Platzeck kijelentette, hogy kelet németeknek azt sugallták, hogy éltük teljesen értelmetlen volt, és a „Stazin" és „az ideológiai mérgen" kívül abban nem szerepelt semmi. „Nem vagyok hajlamos a nosztalgiára, de nem értem, miért kellene  mindennap lehajtott fejjel menni a munkába".

   Vlagyiszlav Belov, a moszkvai  Európa Intézet  német kutatási központjának vezetője ezt így kommentálta.

   - Nemcsak arról elmélkednek, hogy az NDK-ban minden rossz volt. Sokszor beszélnek arról is, ami jó volt. Az óvodai rendszer, az oktatás. A tudományos- műszaki együttműködés, amelyet az új állammal való kapcsolatainkban is átvettünk. Ugyanakkor több kedvező tapasztalat kimaradt. Senki nem vitatja, hogy Németország keleti  részei szerkezetileg gyengébbek, magasabb a munkanélküliség. De egészében véve érezheő a társadalomra egyfajta rákényszerített  vélemény, hogy az NDK-ban minden  rossz volt.

  A Die Zeit hetilap írja, hogy a németeknek nem egyszerű visszaemlékezniük, miután az emlékek helyét gyakran foglalja el „ a hazugság, a hallgatás vagy a vita". Kár,hogy ebben a felsorolásban nem szerepel az „objektivitás",a „becsületesség" és a „vélemények kölcsönös tisztelete".

  •  
    és megosztani
8 augusztus 2014, 17:09