24 szeptember 2010, 13:10

ENSZ: a tatarozástól a megreformálás felé

ENSZ: a tatarozástól a megreformálás felé

Nem mindennapi helyzetben folyik az ENSZ-közgyűlés  65. ülésszaka keretében a politikai vita. A legbefolyásosabb nemzetközi szervezet székházában  tart a tatarozás, amelyre - egyes adatok szerint - közel két milliárd dollárt költenek.  Számos szolgálatot a felújítás idejére  kiköltöztettek a főépületből. A küldöttek munkájában is előfordul  fennakadás. Így szerdán az áramellátási zavarok miatt kénytelenek voltak elhalasztani sajtókonferenciájukat a közel-keleti rendezéssel foglalkozó „kvartett" tagjai.

   A tatarozással összefüggő kényelmetlenségek ideiglenesek. Sokan bonyolultabb az Egyesült Nemzetek Szervezete munkájának átalakítása, amelynek szükségességéről már több éve folyik a vita. A reformnak a lényege, hogy a világszervezet alkalmazkodjon a XXI. század reáliáihoz. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki részt vesz a 65.ülésszak munkájában, az Oroszország Hangja Rádió tudósítójának kérdésére válaszolva, megerősítette hazánk érdekeltségét a szervezet átalakításában.

   - Az ENSZ-nek szüksége van a reformokra. Mindenekelőtt azért, hogy  maximális gyorsasággal és hatékonyan reagáljon a történésekre, legyenek azok, akár regionális konfliktusok, akár elemi csapások vagy technogén katasztrófák okozta krízisek vagy gazdasági  problémák. A világszervezetet nem lehet megkerülni. Így van ez a globális pénzügyi és gazdasági válság esetében is. Én optimista vagyok az ENSZ jövőjét illetően. Igen pozitívan értékelem azt, amit a szervezet tesz az adott szakaszon a nehézségek dacára, amelyek összefüggenek azzal is, hogy közel kétszáz ország megközelítését kell egyeztetni.

   A világban sok a válság, egyre több a konfliktus. Az ENSZ-nek adaptálódnia kell, hogy képes legyen válaszolni a jelenkori kihívásokra. Az ENSZ reformja nem merülhet ki a Biztonsági Tanács összetételének megváltoztatásában. Az utóbbi évtizedek azt is igazolták, hogy egyetlen, a nemzetközi kapcsolatokban vezető szerepre törő ország vagy ország csoport sem képes leküzdeni a közel-keletihez, a koszovóihoz, az iránihoz vagy az afganisztánihoz hasonló kríziseket. A nemzetközi problémák megoldásban továbbra is a világszervezeté kell, hogy legyen a főszerep.

 

  •  
    és megosztani