23 szeptember 2010, 17:23

Oroszország-NATO: stratégiai partnerség?

Oroszország-NATO: stratégiai partnerség?

Dmitrij Medvegyev orosz elnök csak akkor vesz részt az Oroszország-NATO csúcstalálkozón, ha a szervezet kész lesz stratégiai kérdésekről tárgyalni Moszkvával. Ezt Dmitrij Rogozin, Oroszország állandó NATO képviselője mondta el az „Oroszország Hangja" rádiónak a NATO tagországok és Oroszország külügyminisztereinek informális találkozója után.

Szavai szerint Oroszország és a NATO kapcsolataiban már régen időszerűvé vált egy magas szintű komoly párbeszéd. De ennek nem szabad semmire nem kötelező puszta fecsegéssé válnia. Ma Moszkvának számos kérdése halmozódott fel a szervezet munkájával kapcsolatban annak ellenére, hogy az utóbbi év során a viszony jelentősen javult. A vezetők találkozójától Oroszország szeretne konkrét eredményeket kapni. Ehhez fontos problémákat kell tisztázni: világosan megfogalmazzák-e a NATO új koncepciójában, hogy Oroszország a stratégiai partnerük. Lesz-e a szövegben annak a hivatalos megerősítése, hogy a NATO az ENSZ-szel szemben alárendelt szerepet játszik, és visszaigazolják-e alapelvét a biztonság oszthatatlanságáról. És mit kell konkrétan érteni az alatt, hogy Moszkvát meghívják a NATO-val közös rakétavédelmi rendszer létrehozására. „A csúcstalálkozón, ha ez létrejön, stratégiai szintű kérdésekről kell dönteni, nem pedig a diplomáciai partnerségről" - fejti ki véleményét Rogozin. Például ha a szervezet elismeri a Szerződést a kollektív biztonságról. De egyelőre ezt nem olyan könnyű megvalósítani, mert az észak-atlanti szomszédjainknak nincs egységes álláspontja Oroszországgal kapcsolatban.

Érződik, hogy vannak nézeteltérések a NATO-n belül az Orosz Föderációval kapcsolatban. Ha a nyugat-európai országokat vesszük, ezek kétségtelenül érdekeltek abban, hogy Oroszország a stratégiai partnerük legyen. Az amerikaiak egy másik kategória. Ők is érdekeltek az együttműködésben és szeretnék átterjeszteni az orosz-amerikai „újraindítást" a szervezet és Moszkva közötti kapcsolatokra. De vannak még a kelet-európai országok. Az ő minisztereik ma demonstrálták, hogy országaik - fogalmazzunk úgy - még a múlt században élnek.

Az, hogy nem kellőképpen világos a hozzáállás a Moszkvával való együttműködéshez, tükröződött Andres Fogh Rasmussen NATO-főtitkár felszólalásában is.

Jelenleg mi a NATO-ban úgynevezett területi rakétaelhárító rendszert szándékozunk kialakítani, amelyek nemcsak védik az Európában állomásozó csapatokat, hanem a térség egész lakosságát. És ha országaink úgy döntenek, hogy fejlesztik ezt az elképzelést, akkor logikusnak tűnik, hogy Oroszországot is meghívjuk - vegyen részt ebben. Jóllehet még számos technikai részletkérdést kell megtárgyalni.

A NATO-ban még nem sietnek konkrét lépéseket tenni Moszkvával közösen az európai biztonság új építményének kialakításában, és szívesebben tárgyalnak csak olyan kérdésekről, amelyekről a legkönnyebb megállapodni. Ez az afgán probléma, a terrorizmus és a kalózkodás elleni harc.

 

 

 

  •  
    és megosztani