6 szeptember 2010, 17:35

Az orosz irodalom nem szállít klónozott termékeket

Az orosz irodalom nem szállít klónozott termékeket

  A szakemberek még ezután összegzik a XXIII. moszkvai nemzetközi kö

A szakemberek még ezután összegzik a XXIII. moszkvai nemzetközi könyvkiállítás és -vásár eredményeit, amelyen a világ különböző országaiból közel kétszáz kiadó mutatta be termékeit. A kiadók többsége hazai. Mivel keltheti fel az orosz nyelvű könyvkiadás a külföldi olvasók érdeklődését?

   A kérdés nem szónoki, hiszen 2011-ben Oroszország a londoni, a következő évben pedig az USA-beli könyvkiállításon lesz díszvendég.  Így érhető, hogy a moszkvai könyves fórumon első ízben kialakított „Nemzetközi szalon" résztvevői az orosz irodalom külföldi piacokra, és elsősorban az angol nyelvű piacra való eljutását vitatták meg.  Dmitrij Bikov író véleménye szerint a kortárs orosz irodalomnak  van mivel vonzania mondjuk az angol nyelvű olvasóközönséget is.

   - Világszerte kialakult az irodalommal kapcsolatos marketing megközelítés. Ha valami valahol sikeres, azonnal megjelennek a klónjai. Ebben az értelemben Oroszország az az ország, ahol ez a marketing stratégia nem működik, itt friss, előre ki nem számítható áruk születnek. A jelenkori orosz irodalom becsületes és protestáló irodalom, amely iránt mindig van kereslet Nyugaton.

   De az élet azt mutatja, és ezt Moszkvában megerősítette Oliver Ready műfordító,  hogy  a században Oroszországban írt művek közül a brit kiadók  csak Borisz Akunyin bűnügyi regényeit, Szergej Lukjanyenko fantasztikus történeteit és Viktor Pelevin  szatíráit  ajánlják az olvasóknak. Oliver Ready azok közé a - ritka-  műfordítók közé tartozik, aki intellektuális prózát fordítanak: Vlagyimir Sarov, German Szadulajev, Alekszej Szlapovszkij, Alekszandr Iljicsevszkij műveit.

   - A 90-es években, a szovjet birodalom bukását követő időszakban megjelent írók nemcsak országuk új életének  reáliáit, hanem a 20. század nagy íróinak tapasztalatait is  feldolgozták. Oroszország különleges helyet foglal el az angolok intellektuális  életében. Íróink előbb-utóbb az oroszokhoz fordulnak, rajtuk keresztül próbálnak megérteni számos dolgot. Ebben a vonatkozásban az oroszok tovább léptek - mondja  Ready.

      "Éppen ezért a küszöbön álló londoni vásáron az lehet az igazi siker, ha az orosz irodalomban megjelenik egy kiváló regény jövőről " - véli Lev Danyilkin irodalomkritikus.

    -1961-ben volt ilyen könyv, amiért valósággal dulakodtak az angolok. Az ipari vásárra elhozták a világ első űrhajósa, Jurij Gagarin „Út a csillagokhoz" című könyvét.  Az oroszok nem ritkán elég sajátos jövőképet írnak a történelembe, és ez különösen gyakran volt megfigyelhető a 20. században. Miért ne történne ez meg a 21. században is?

 

 

 

 

  •  
    és megosztani