2 szeptember 2010, 13:06

„Augusztusi vihar” a háború végén

„Augusztusi vihar” a háború végén

  1945. szeptember 2-án, a Tokiói-öbölben, a Missouri csatahajón

  1945. szeptember 2-án, a Tokiói-öbölben, a Missouri csatahajón Japán aláírta a feltétel nélküli kapitulációt. Az asztalnál az egyik oldalon a győztesek: Anglia, Ausztrália, az Egyesült Állalom, Franciaország, Hollandia, Kína, Kanada, a Szovjetunió és Új-Zéland, a  másik oldalon Japán képviselői álltak. Az aláírás a II. világháború lezárását fémjelezte.

  Ez az esemény azt követően vált lehetővé, hogy a szovjet csapatok  Mandzsúriában  összeroppantották a japánok fő harci erejét,  az egy milliós Kvantung hadsereget. Alig egy hónapig tartott a hitleristák elleni csatákban megedzett szovjet csapatok lendületes előrenyomulása. Nyugaton „Augusztusi viharként" tartják számon ezt a hadműveletet, amelyet az Egyesült Államok és Európa katonai akadémiáink is tanítják, mint a hadművészet ragyogó példáját.

 Predesztinált volt a Szovjetunió belépése a Japán elleni háborúba. Nem sokkal azt követően, hogy a japánok 1941-ben megtámadták a Pearl Harbor-i amerikai támaszpontot- ezt követően lépett be az Egyesült Államok a II. világháborúba-, Roosevelt gondolt arra, hogyan lehetne a szovjet területeket felhasználni a Japán elleni légitámadásokra. De akkor a Szovjetunió számára lehetetlen volt a belépés a Japán elleni háborúba, miután a hitleri Németország agresszióját kellett visszavernie - mondja Mihail Mjagkov, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyeteme /MGIMO/ professzora.

   - De már 1943-ban, a teheráni konferencián  Sztálin szóban biztosítja Rooseveltet és Churchillt, hogy az európai háborút követően, két-három hónap múlva a Szovjetunió eleget tesz szövetségi kötelezettségeinek és belép a Japán elleni háborúba. Ezt rögzítették is 1945-ben, a jaltai konferencia titkos jegyzőkönyvében. Csak ezt követően indult meg haderőnk felkészítése a Japán elleni háborúra.

   1941-ben, a hitleri Németországgal folytatott háború előtt a Szovjetunió megnemtámadási (semlegességi) szerződést kötött Japánnal, amely 1946 áprilisáig szólt.  De a dokumentum aláírását követően már két hónap múlva kidolgozta a japán parancsnokság a távol-keleti szovjet területek megszerzésének tervét. Ennek a tervnek a pontosítása egészen 1944-ig tartott. Ezért a Szovjetunió kénytelen volt nagy erőket összpontosítani a Távol-Keleten. A japán csapatok folyton provokáltak: a japán tengeralattjárók elsüllyesztették a rakományokat szállító hajókat, amelyek a   távol-keleti szovjet kikötők felé haladtak. Érthető, hogy a Szovjetunió nem maradhatott közömbös a távol-keleti határainál kialakult helyzet iránt.

    1945 áprilisában a Szovjetunió felmondta a szovjet-japán semlegességi szerződést. Augusztus 9-én megkezdődött a szovjet csapatok offenzívája. Augusztus 17-én Hirohito japán császár kénytelen volt beismerni, hogy „a Szovjetunió hadba léptével az ellenállás folytatása azt jelentené, hogy magának a császárság létének az alapjait veszélyeztetjük". Hamarosan szétverték a Kvantung hadsereget.

    A Japán fölötti győzelemért érdeméremmel  több mint egy millió 800 ezer szovjet katonát tüntettek ki, akik hősies harcukkal közelebb hozták a világtörténelem legborzalmasabb és  legvéresebb háborújának befejezését.

 

 

  •  
    és megosztani