22 július 2010, 16:27

Bombát reggelire

Bombát reggelire

  1945. július 24-én Potsdamban ­- ahol a szovjet, amerikai és brit vezető

1945. július 24-én Potsdamban ­- ahol a szovjet, amerikai és brit vezető konferenciája zajlott - Harry Truman amerikai elnök közölte Sztálinnal, hogy az amerikaiak új, rendkívűli rombolóerejű fegyvert  dolgoztak ki. Az atombomba akkor Trumannak köszönhetően  kiváló ütőkártya lett a politikai játékban.

Sztálin csodálatra méltó nyugalommal fogadta a hírt. A szovjet hírszerzés ugyanis rendszeresen tájékoztatta a Kremlt az amerikai tudósok munkájáról, amelyet a Manhattan fedőnevű titkos  atomprojekt  keretében folytattak. Azonkívül a Szovjetunióban befejező stádiumban volt már  a hasonló fegyver  kifejlesztése. Sztálin még aznap telefonált Potsdamból  Kurcsatovnak, a projektet vezető fizikusnak és sürgette a szovjet atombomba kidolgozását.  Az atomfegyverek versenye már akkor beindult.

Nyilatkozatával Truman kétségtelenül politikailag nyomást kívánt gyakorolni a Szovjetunióra. Történt ez abban az időpontban, amikor a náci Németország felett győzedelmeskedő nagyhatalmak újraosztották a világot - hangoztatta Pavel Zolotarjov, az USA- és Kanada-kutató Intézet igazgatóhelyettese.

„Ezt az időszakot a második világháború befejezése után  a Nyugat azzal kapcsolatos félelme jellemezte, hogy a  Szovjetunió milyen katonai erőt volt képes felvonultatni. A legfontosabb pedig az volt, hogy az európai népek felszabadítónak tekintették a Vörös Hadsereget."

Azóta 65 év telt el. A világban nagy változások történtek. Az USA és Oroszország a nukleáris fegyverek csökkentéséről folytat tárgyalásokat. Az atomfegyver nem hadviselés eszközének, hanem fékező tényezőnek bizonyult. Azonkívül megjelentek az államok politikai konkurenciájának más eszközei is - hangoztatja Pavel Zolotarjov.

„Ezek kevésbé kapcsolódnak a haderő bevetéséhez, és pláne  nem annyira kapcsolatosak atomfegyver alkalmazásával. A belátható jövőben ezek a tényezők, azt hiszem,  döntő jelentőséget kapnak. De nem szabad megfeledkezni  arról, hogy ez miként kezdődött és végeredményben mire vezetett. Nem szabad megfeledkeznünk azokról a  tragikus eseményekről, amelyek az atomfegyver első, és reméljük utolsó alkalmazásával kapcsolatosak."

A világban jelenleg  hivatalosan 5 nukleáris hatalom van: Oroszország, az USA, Franciaország, Nagy-Britannia és Kína. Négy ország - India, Pakisztán, Izrael és nem zárható ki, hogy  a KNDK is  - ténylegesen  nukleáris hatalomnak tekinthető. A világközösség aggasztónak tartja az iráni nukleáris programot. A közelmúltban szenzációs hírt röppentettek fel, hogy Mianmar is fejleszt atomfegyvert. Vajon ez blöff vagy  igaz? Minden esetre világos, hogy  némely országok számára az atombomba még mindig ütőkártya a kockázatos politikai játékban.

Azonban a világban vannak igazán példamutató országok. Például, a Dél-Afrikai Köztársaság annak idején  megsemmisített 6 nukleáris töltetet. A vonatkozó döntést az ország kormánya hozta meg az Atomsorompó-szerződés értelmében, amelyik végeredményben a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítését és az atomenergia békés célú használata széleskörű lehetőségeinek kialakítását tűzi ki célul.

  •  
    és megosztani