27 április 2010, 14:17

Mit mutattak a magyarországi választások

Mit mutattak a magyarországi választások

  Magyarországon összegezték a parlamenti választások második fordulójának előzetes eredményeit. Elsöprő győzelmet aratott a jobboldali „Fidesz-magyar Polgári Szövetség" Orbán Viktor ex-miniszterelnökkel az élen.

  Magyarországon összegezték a parlamenti választások második fordulójának előzetes eredményeit. Elsöprő győzelmet aratott a jobboldali „Fidesz-magyar Polgári Szövetség" Orbán Viktor ex-miniszterelnökkel az élen. A választások második fontos eredménye a kormányzó szocialista párt súlyos veresége. A párt csak kevéssel előzte meg a harmadik helyezett szélsőjobb „Jobbik" mozgalmat. A választások eredményeit elemzi Pjotr Iszkenderov szemleíró.

A jelenlegi választások teljesen új helyzetet hoztak létre Magyarországon nemcsak az ország legújabb kori történetében, hanem az egész kelet-európai térség számára. Az 1980-as évek végén - az 1990-es évek elején lezajlott demokratikus forradalmak óta először jelent meg gyakorlatilag egy pártból álló parlament, ahol a kormányzó párt képes egyedül meghozni a legfontosabb döntéseket, megváltoztatni az alkotmányt, korrigálni a választási és egyéb törvényeket. Az ország közhangulatát figyelembe véve az egyetlen reális visszatartó tényezőnek csak a Fidesznél is jobb oldalon álló nacionalista erő - a „Jobbik Magyarországért Mozgalom". Egy hasonló helyzet elképzelhetetlennek tűnik még Albániában is - amelyet az EBESZ és az Európai Unió hagyományosan bírál a demokratikus eljárások fejletlenségéért.

Miért történhetett meg mindez Magyarországon, abban az országban, amely a „bársony forradalmak" élvonalában állt? Az okok egész komplexuma játszott itt szerepet. Egyrészt a közvélemény radikalizálódásának megnyilvánulása egész Európában az immigrációs és nemzetiségek közötti problémák miatt, a gazdasági világválság hatása. De a legfontosabb - a társadalom csalódott saját elitjeiben és azokban a szociális-gazdasági és politikai integrációs modellekben, amelyeket az utóbbi években ráerőszakoltak Magyarországra, mint a NATO- és az EU tagországára Brüsszelből és amelyek ellentmondtak mind az ország gazdasági realitásainak, mind kulturális és történelmi hagyományainak. Nem véletlenül mondta Orbán Viktor a választásokról, hogy „forradalom történt a szavazófülkékben".

Egy példa. A magyar mezőgazdaság az 1980-as évek végéig az egyik legfejlettebb volt a világon. Azonban az után, hogy az ország az Európai Bizottság tarifái felé vette az irányvonalat, az agrárszektor gyakorlatilag elvesztette versenyképességét. Emellett olyan államadósságra tett szert, amely meghaladja a bruttó hazai termék 80%-át. A Nemzetközi valutaalap utóbb azt követelte a magyar kormánytól, hogy élesen csökkentse a költségvetési kiadásokat. Ez volt az utolsó csepp a magyarok számára.

Levonja-e az Európai Unió a tanulságot a magyar tiltakozó szavazásból: ismerve a brüsszeli bürokrácia „nagyvonalúságát" - erre igen csekély az esély. A görög „Eleftherotypia" lap már igen világosan célzott arra, hogy „Magyarország kísértete" ezentúl üldözni fogja az athéni szocialista kormányt.

  •  
    és megosztani