23 március 2010, 11:54

Közeledés vagy kizárás?

Közeledés vagy kizárás?

Elhalasztották a „Keleti partnerség" -„Euronest" keretében kialakított interparlamentáris közgyűlés első ülését, amely ma kezdődött volna Brüsszelben. A helyzet az, hogy „körön kívülre" került Fehéroroszország, amelynek törvényhozó szervét a „nemzeti gyűlést" az Európai Unióban nem tartják legitimnek a választások nem demokratikus jellege miatt. Így Minszket csak megfigyelők képviselték volna a parlamentbe be nem került ellenzéktől és más, nem kommersz jellegű szervezettől. Bár a „Keleti partnerség" többi öt országának törvényhozói kiálltak belorusz kollégáik mellett, a dolgon ez nem változtatott. Fjodor Lukjanov, az „Oroszország a globális politikában" című folyóirat főszerkesztője így kommentálta a helyzetet.

   - Fehéroroszország felvétele a „Keleti partnerségbe" kezdettől fogva ellentmondásos lépés volt. Oroszország egy úgy értelmezte, mint olyan törekvést, hogy legközelebbi szomszédját kivonják érdekszférájából. Emlékeztetek arra is, hogy mindez éles politikai  momentumban történt, a grúziai konfliktust követően, amikor a geopolitikai konkurencia a posztszovjet térségben kiéleződött. Érthető, hogy akkor az Európai Unióban szemet hunytak a belarusz  állami felépítés sajátosságai fölött. De Fehéroroszország kapcsán továbbra is megmaradtak az ellentmondások az európaiak  között. Minszket a „Keleti partnerségbe feltételesen vették fel, politikai  rendszerének  liberalizálása előtt.

  Ha őszinték akarunk lenni, be kell ismerni, hogy a fehérorosz parlamenti választások nem felelnek meg az európai normáknak.  De az európai normáktól enyhén szólva távol esnek a választások például Azerbajdzsánban is.  Bakut viszont nem illetik szemrehányással Európában. Miért? Itt két tényező játszik szerepet: az egyik természetesen a kőolaj, a másik a kaukázusi köztársaság pontos nyugati orientációja. Baku nagyon tapintatos politikát folytat - és Minszktől eltérően - kerüli a konfliktusokat az egységes Európával.

    Az Európai Unió és a „Keleti partnerség" 120 képviselője azonban előbb-utóbb összeül. Mi várható a közgyűlés munkájától? Andrej Klimov, az orosz Állami Duma egyik vezetője, az Oroszország - EU interparlamentáris bizottság vezetője ezt a kérdést így látja.

  - Szerintem semmi jó, miután a konstrukció nem világos. Mi igyekeztünk az Európai Parlament képviselőivel vitát kezdeményezni a „Keleti partnerség" témájában. De mindenki másképp értékeli a helyzetet.  Egyesek szerint ez valamiféle „egészségügyi kordon" Oroszország és az Európai Unió között, mások a kezdeményezést hídnak tartják. Ezért nem is várok semmit az Euronesttől: sem a törvénykezések közelítését, sem más konkrét döntést. Nem szeretném, ha megsértődnének rám az európai partnerek, de én a „Keleti partnerséget" mint kezdeményezést pótszernek tartom, valamiféle virtuális csaléteknek az EU-ba törekvő országok számára. Bár kétségtelen, hogy Brüsszel igyekszik közelebb hozni magához ezeket az országokat. Igaz, minimális kiadásokkal.

 

 

 

  •  
    és megosztani