17 március 2010, 12:32

A hagyományos fegyverzetek „nem hagyományos” sorsa

A hagyományos fegyverzetek „nem hagyományos” sorsa

     Az európai kontinensen lezajlott legutóbbi események - mint az amerikai

   Az európai kontinensen lezajlott legutóbbi események - mint az amerikai rakétavédelmi rendszer európai telepítése körüli szembenállás vagy a Dél-Oszétia elleni grúz agresszió - kissé háttérbe szorították a hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés (CFE) ratifikálását. Most viszont ismét a figyelem homlokterébe került ez a dokumentum.

    A hagyományos fegyverzetek sorsáról a vita felújítására Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára adott jelt. „Szeretnénk felújítani a tárgyalásokat a CFE átfogó teljesítéséről" - jelentette ki március elején újságíróknak Brüsszelben. Rasmussen szavai szerint ez a téma szóba kerül Tallinnban, ahol áprilisban megtartják a NATO külügyminiszteri találkozóját.  Moszkva a főtitkár címére megküldte a szerződés körüli helyzet rendezésével kapcsolatos elgondolásait.

   Ezt a dokumentumot 1990-ben Párizsban írták alá a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai. 1999-ben az EBESZ isztambuli csúcstalálkozóján elfogadták az átdolgozott változatot, amely alkalmazkodik a Szovjetunió széthullását követő új feltételekhez Európában. Az volt az elgondolás, hogy ezt az új változatot a szerződés valamennyi résztvevője ratifikálja. A mai napig azonban ezt csak négy ország tette meg, beleértve Oroszországot. A NATO új tagjai körül a balti „hármas" nem is csatlakozott a szerződéshez, azaz „szürke övezet" maradt. A NATO-ban követelik az orosz csapatok teljes kivonását Grúziából és Moldovából, összhangban az isztambuli megállapodásokkal. Moszkvában az a vélemény, hogy Oroszország  ezt teljesítette. Az új kaukázusi reáliák, amely Tbiliszi hibájából keletkeztek, nem vehetők számításba. Oroszországnak nem felel meg az a helyzet, hogy a NATO kibővülését követően megszűnt az egyensúly a fegyverzetekben, kiuzsorázónak tartja a „szárnyakon levő korlátozásokat", amikor Dmitrij Rogozin szavai szerint, egyetlen harckocsit sem lehet elmozdítani a helyéről. Ehhez hozzájön még a terv az amerikai rakétavédelem elemeinek európai telepítésére. 2007-ben Moszkva egyoldalúan moratóriumot hirdetett a CFE teljesítésére.

   A Rasmussennek küldött levélben szerepelnek azok a javaslatok, amelyek az orosz fél szerint elősegíthetik a zsákutcából való kijutást. Viktor Litovkin ismert katonai szakértő, a „Független katonai szemle" kiadvány szerkesztője nem táplál különösebb illúziókat.

   - Manapaság Nyugaton sokat beszélnek arról, hogy Oroszországot fel lehet venni a NATO-ba - mondja Litovkin. - De a szavak őszinteségét reális ügyekkel mérhetjük le.  Ilyen reális ügy lehet a hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés, a CFE ratifikálása. Eddig a NATO nem reagált Dmitrij Rogozin levelére. Vagyis a szövetség nem áll készen Oroszország felvételére, de még arra sem, hogy lépéseket tegyen feléje.

   Alekszej Makarkin, a Politikai technológiák Központjának első alelnöke  prognózisa szerint „bonyolult és hosszas párbeszéd"várható. De maga a párbeszéd ténye már reményt ad arra, hogy kiiktathatók lesznek az antagonizmus okai Európában. Akkor a hagyományos fegyverzetek kérdése is „nem hagyományos módon" rendeződhet.

   

 

  •  
    és megosztani