11 március 2010, 11:17

A felmelegedéstől a peresztrojkáig

A felmelegedéstől a peresztrojkáig

  25 évvel ezelőtt, 1985 március 11-én Gorbacsovot választották meg az SZKP KB főtitkárának.


Letöltés

  25 évvel ezelőtt, 1985 március 11-én Gorbacsovot választották meg az SZKP KB főtitkárának. Felújították a párt és az ország vezetőségét, megkezdődött a „peresztrojka". Arról, hogyan értelmezik ma ezeket a változásokat, Nyikolaj Jolkin tudósítónk beszélgetett Alekszandr Rar, Oroszország és a FÁK ismert német  szakértőjével.

- 1985 márciusában szovjet vezetők és nyugati megfigyelők számára teljesen világos volt, hogy régi formájában a Szovjetunió már nem létezhet. Óriási gazdasági problémákkal küszködött az ország. A Szovjetunió elveszített Amerikával szemben a fegyverkezési hajszában. Rendkívül alacsonyak voltak az olajárak, ezért az ország az olaj és a gáz eladásából származó bevételei csekélyek voltak.  Világossá lett, hogy kiöregedett a szovjetvezetés. Az SZKP felső rétege várt egy új, fiatal vezetőre, amilyen akkor Gorbacsov volt. Nem tudom milyen célokat tűzött ki maga elé maga Gorbacsov. Ő sokat beszélt, sokat írt erről, de úgy vélem, nem mondott meg mindent. Gondolom, hogy akkor elsősorban meg akarta reformálni a Szovjetuniót és az SZKP-t. Lenin örökösének tartotta magát, korrigálni akarta Brezsnyev féle politikát, felszabadulni a sztálini totalitarizmustól, de nem szándékozott szétrombolni a Szovjetuniót. Bízott benne, hogy nemcsak hazájában megőrizheti a szocializmust, hanem Kelet-Európában is minőségileg magasabb szintre emelheti azt. Négy éven keresztül a peresztrojka és nyilvánosság segítségével mozgósítani próbálta a tömegeket, az elitet. A Nyugat segítségével, amely támogatta ezeket a reformokat, humánosabbá, demokratikusabbá akarta tenni a Szovjetuniót. Természetesen, nem gondolta, hogy a Szovjetunió összeomolhat vagy beleolvadhat a Nyugatba.

Oroszországban nem egyértelműen tekintik Gorbacsovot. Figyelembe véve a világon végbe ment változásokat, milyennek látja őt Alekszandr Rar német politológus.

- Gorbacsov nem tudta, mit vállalt. Bizonyos reformokat akart végrehajtani. Ezeknek csak egy része sikerült neki. A másik részük kudarcot vallott. És végeredményben elveszítette a birodalmát. Szemünk láttára összeomlott a Szovjetunió. Természetesen ezt neki soha nem nézik el. De lehet, hogy tíz, vagy húsz, esetleg ötven év múlva az emberek visszaemlékeznek majd arra, hogy éppen Gorbacsov volt az a politikus, aki száz év alatt elsőként szabadságot adott oroszoknak. Gondolom, hogy éppen ilyennek mard az emberek emlékezetében. Ma negatív képe van Oroszországban, mert az emberek még emlékeznek a 90-es évek gazdasági válságára. Meg kell jegyezni, hogy Gorbacsov és Jelcin, amikor radikális reformokat hajtottak végre, nyugati tapasztalatot tettek át orosz földre, megfeledkeztek a népről, a szociálisan védtelen rétegekről, akik az állam segítségére szorultak. Ezért jogosan kritizálták őket. De végeredményben a történelem pozitívan viszonyul majd Gorbacsovhoz, aki kénytelen volt szétrombolni a régi totalitárius rendszert, és felszabadítani a népet a kommunizmus súlyától. Ilyennek marad meg az emberek emlékezetében - mondta befejezésül Alekszandr Rar, Oroszország és a FÁK német szakértője.

  •  
    és megosztani