23 november 2009, 13:53

A „rózsák forradalma” Grúziában nem oldotta meg a problémákat

A „rózsák forradalma” Grúziában  nem oldotta meg a problémákat

Hat éve zajlott le a „rózsák forradalma” Grúziában. 2003 novemberében történt az a fordulat, amelynek következtében a jelenlegi elnök, Mihail Szaakasvili került a hatalomra.

Hat éve zajlott le a „rózsák forradalma” Grúziában. 2003 novemberében történt az a fordulat, amelynek következtében a jelenlegi elnök, Mihail Szaakasvili került a hatalomra. Azokban a napokban Grúziában sokan az ő nevéhez fűzték reményeiket, hogy virágzó, demokratikus államban élhetnek majd. Az eltelt évek Szaakasvili hívei többsége számára a csalódások idejét jelentették.
    A „rózsák forradalmának” alapvető motívuma az a gyanú volt, hogy meghamisították 2003. november 2-i választások eredményeit. Hivatalos adatok szerint a választáson az akkor hivatalban levő elnök, Eduard Sevardnadze és szövetségesei győztek. De ezeket az eredményeket az ellenzék nem ismerte el. Mihail Szaakasvili a szociológiai felmérések adataira alapozva saját győzelméről beszélt. Új választásokat követelt és felszólította Grúzia népét, vonuljon ki az utcákra és támogassa őt.
   A fővárosban és vidéken is tömeges megmozdulások kezdődtek. November 22-én, az újonnan megválasztott – és az ellenzék által legitimnek nem tekintett — parlament épületébe berontottak az ellenzéki erők, élükön Szaakasvilivel. Kezükben rózsák voltak. Az ellenzékiek arra késztették Sevarnadzét, hogy szakítsa meg beszédét és hagyja el az üléstermet. Az elnök a csapatoktól próbált segítséget kérni, de ez nem volt sikeres. Még az elit rendőri alakulatok is átálltak az ellenzék oldalára. Így november 23-án Sevardnadze lemondott és az elnöki tisztséget Mihail Szaakasvili foglalta el.
   A grúz nép ujjongott. A nehéz gazdasági helyzet, és az állami tisztviselők korrupciója miatt elégedetlen emberek hittek az új vezetőnek, aki olyan állam felépítését ígérte, ahol betartják az emberi jogokat, ahol a törvényé a felsőbbség. De hamarosan látniuk kellett, hogy Szaakasvili hatalma hazugságon és rendőri erőszakon alapul-mondta Tengiz Begisvili, aki a Konfliktushelyzetek Kutatóintézetének vezérigazgatója és az Orosz és a Grúz Nép Egysége alapítvány alelnöke. 
   — A „rózsák forradalmát” követően hat év telt el. Ez alatt az idő alatt a demokratikus értékeket illetően Grúziában semmi sem történt. Jelenleg közel 100 politikai fogoly van a grúziai börtönökben. A bíróságok teljes mértékben korruptak. Minden tévécsatorna és egyéb média eszköz a hatalom kezében van. Ezen kívül a „rózsák forradalma” számos új problémát is teremtett. És ami a legrosszabb, amit lehetett tenni: 2007. január 7-én a hatóságok vízágyúkkal, gumigolyókkal, gumibotokkal és könnyfakasztó gázzal oszlatták fel a nép tüntetését. Vagyis: teljes egészében kisajátították a hatalmat. 
   Szaakasvili akkor vesztette el teljes mértékben a nép bizalmát, amikor az előrehozott választások eredményeképpen másodszor is elnök lett. Ez egy sikeres pr-akció volt, amely során- és az adminisztratív eszközök segítségével- sikerült meggyőzni Grúzia lakóit, hogy a „rózsák forradalmának” eszményeit csakis az ő vezetésével lehet megvalósítani. A nép megadta az elnöknek az újabb esélyt. Ugyanakkor ezt Szaakasvili nem használta fel sem a gazdaságilag felvirágzó állam kialakítására, sem pedig arra, hogy párbeszédet folytasson a kisebbségekkel. 
   Szaakasvili a szándékát leginkább 2008. augusztus 8-ra virradó éjszaka fejezte ki, amikor csapatai rátámadtak Chinvalra — jelentette ki Feliksz Sztanyevszkij, a FÁK Intézet Kaukázus-szakértője, Oroszország volt grúziai nagykövete. Szerinte Szaakasvili hatalomra kerülése után ezen a területen a korábbi grúz vezetők irányvonalát folytatta.
   -Nem volt demokrata Gamszahurdia és Sevardnadze sem. Szaakasvili többszörösen igazolta, hogy ő sem demokrata. A tragikus esemény – a 2008. augusztusi háború — a grúziai vezetés korábbi irányvonalának folytatása. Hiszen 2008 augusztusáig Grúzia több esetben is megtámadta az abházokat és az oszéteket.
   Ma, amikor Grúziában a „rózsák forradalmának” 6.évfordulójára emlékeznek, Dél-Oszétiában a függetlenségért folytatott harc kezdetének 20. évfordulóját ünneplik. 1989 novemberében a dél-oszétiai népképviselők tanácsa az autonóm megyét autonóm köztársasággá nyilvánította a Grúz Szovjet Szövetségi Köztársaság keretében. Grúzia Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége ezt a döntést érvénytelennek nevezte. Akkor kezdődött meg a szembenállás, amelynek vérontás lett a következménye. Az eredmény ismert: Tbiliszi fegyveres agressziója Chinval ellen a múlt év augusztusában. Ennek következménye volt a moszkvai pártfogás, valamint Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének nemzetközi elismerése.



  •  
    és megosztani