20 november 2009, 10:56

A kezdet mindig nehéz

Herman Van Rompuy belga kormányfő lett az Európai Unió első elnöke.

Herman Van Rompuy belga kormányfő lett az Európai Unió első elnöke. A 27 tagország választása bizonyára szerencsésnek nevezhető, hiszen az európai politika berkeiben nagyon értékesnek bizonyulhatnak Herman Van Rompuy úr tapasztalatai, aki eddig, meglehet, az egyik leggyengébb európai kormány vezetője volt – véli szemleírónk, Borisz Tumanov. – Ugyanis egyensúlyoznia kellett a flamand és vallon pártok olykor szögesen ellentmondó érdekei közt. Közben az új poszton elsődleges problémát jelent majd számára a különböző, gyakran ellentétes álláspontok skrupulózus koordinációja.

Az Európai Tanács elnöke számára szintén objektív problémát jelent majd az, hogy meg kell találnia az egyensúlyt a nemzeti kormányok és az Európai Bizottság érdekei közt. Vagyis, kénytelen lesz – még ha csak jelképesen is – a tagországok érdekeit védelmezni.

Természetesen, az Európai Tanács állandó elnöke pozíciói szilárdabbak lesznek, mint az Európai Unió Tanácsa mindenkori elnökéé, aki valamelyik uniós tagországot képviseli ezen a poszton és akit egy-egy félévre választanak. Az elnök azonban nemcsak az Európai Unió Tanácsa elnökével, hanem az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökével is kénytelen lesz „együttélni”.

Nem kívánok bírálóan nyilatkozni erről a meglehetősen bürokratikus innovációról, pláne hogy adott esetben az Európai Unió tagországainak szuverén választásáról van szó, de az új mechanizmus bejáratása bizonyára nem lesz könnyű – folytatja szemleírónk.

Azonban az Európai Unió külügyi főképviselője posztján is váltás történt. Catherine Ashton asszonynak bizonyára nagyobb hatásköre lesz Solanáéhoz képest. Csupán arra a tréfás megjegyzésre szeretnék utalni, amelyet Henry Kissingernek tulajdonítanak. Egykor Kissinger egy olyan telefonszámot kért, amelyre telefonálva meg lehetne tudni egész Európa álláspontját. Ezentúl van ilyen telefonszám. De erről a számról csakis azok után hívnak vissza, hogy körbetelefonálják mind a 27 európai fővárost, hogy az unió külpolitikájában megállapíthassák az átlagos irányvonalat – fejezi be írását Borisz Tumanov.


  •  
    és megosztani