9 november 2009, 20:22

Az érzésekről és a realitásról

Az egyik definíció szerint az érzés „a külvilág tulajdonságainak és állapotának pszichikai tükröződése, amelyik érzékszerveinkre gyakorolt közvetlen hatás során alakul ki”.

Az egyik definíció szerint az érzés „a külvilág tulajdonságainak és állapotának pszichikai tükröződése, amelyik érzékszerveinkre gyakorolt közvetlen hatás során alakul ki”. Nehézkés megfogalmazás, de tudományos. A mindennapi életben, és gyakran a politikában is, a fogalmat elképesztő könnyedséggel használják.



A The Financial Times brit lap a napokban „veszélyérzésről” írt, amelynek forrása Oroszország. A lap szerint Oroszország fenyegeti szomszédjait, méghozzá nemcsak a volt szovjet köztársaságokat, hanem az egykori Varsói Szerződés Szervezete tagországait, egyebek között Lengyelországot is. Úgy alakult, hogy a brit napilap után ugyanerről, mármint a ”keletről fenyegető veszély érzéséről” beszélt maga Lengyelország is.



A médiák arról írtak, hogy Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Kutatások Központjában rendezett fórumon mondott beszédet. Felszólalásában az immár másfél hónapja befejeződött orosz-fehérorosz hadgyakorlatról kialakult benyomásairól beszélt. Ha hitelt adunk a sajtóhíreknek, a lengyel diplomata kérte, hogy az USA és a NATO nyújtson védelmet Lengyelországnak, katonai kontingens lengyel területen való állomásoztatása formájában.



Szó sincs arról, hogy a hadgyakorlat „közvetlen hatást” gyakorolt volna a lengyel miniszter „érzékszerveire”, hiszen a manőverek már rég befejeződtek. Vagyis a „veszélyérzés” kissé furcsa. Egyébként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavai szerint Radoslaw Sikorski mindig is tapasztalt, értelmes politikus benyomását keltette. Ennélfogva az orosz miniszter szeretne meggyőződni arról, hogy lengyel kollégája valóban ilyesmit mondott. Amennyiben a sajtóhírek igaznak bizonyulnak, akkor ez valóban „mélységesen meghökkentő”. A sajtóhírek szerint a lengyel fél nyilatkozatán maga az atlanti partner is elámult. Philip Gordon amerikai külügyminiszter-helyettes, aki szintén az említett fórum résztvevője volt, udvariasan megjegyezte, hogy a Sikorski által sürgetett „bátorítás” „nem tisztán katonai kérdés”.



Meglehet, hogy a lengyel külügyminiszter szavait pontatlanul fordították le. Azonban a politikusok és szakértők tulajdonképpen azonosan értelmezték az orosz veszélyt hangsúlyozó szavakat. A Világgazdaság és Nemzetközi Viszonyok Intézetének osztályvezetője, Alekszej Arbatov szavai szerint „még lázálomban vagy rémálomban sem képzelhető el, hogy Oroszország megtámadja Lengyelországot”. A szakértő szerint Lengyelország megérezhette, hogy Oroszország és a NATO viszonyát jellemző feszültség enyhülésével kapcsolatban szerepe az úgynevezett „új Európa” vezetőjeként kezd csökkenni. Az a tény, hogy az Obama-kormányzat visszavonta a rakétavédelmi tervet, újabb csapást jelentett Varsó ambícióira. Ezzel kapcsolatban „újból teljesen alaptalanul hisztériát csapnak, orosz veszélyt kiáltva” – hangoztatta Alekszej Arbatov.



Visszatérve az érzések témájához, megjegyezhetjük, hogy az érzések között megkülönböztetnek úgynevezett ”mély érzéseket”, amelyekre, például, jellemző a szédülés. Vajon nem erről van szó adott esetben is?

  •  
    és megosztani