9 november 2009, 14:03

A fal emléke

Németország a berlini fal leomlásának 20. évfordulóját ünnepli. Maga a fal a hidegháború és két politikai rendszer sokéves és kibékíthetetlen szembenállásának jelképe lett.

Németország a berlini fal leomlásának 20. évfordulóját ünnepli. Maga a fal a hidegháború és két politikai rendszer sokéves és kibékíthetetlen szembenállásának jelképe lett.
Amint a Nyezaviszimaja gazeta írja, a berlini fal leomlásával, összeomlott a Varsói Szerződés szervezete, majd pedig az egész szocialista rendszer. Megszűnt a Szovjetunió. Csak szó maradt az ígéret, amelyet az idősebb Bush, az Egyesült Államok akkori elnöke adott Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió elnökének, hogy „ a NATO egy méterrel sem mozdul el” keleti irányba. A Varsói Szerződés egykori országai közül mára szinte mindegyik NATO-tag. De arra a kérdésre, hogy szilárdabb lett-e ettől a béke, nincs egyértelmű válasz. Persze, nem a berlini fal hibája, hogy nem lett sem a világ, sem pedig az egyes országok békéje szilárdabb. A fal leomlásával megszűnt a kétközpontú világ, amely a kölcsönös nukleáris megsemmisítés félelmén alapult. De az egypólusú világ sem bizonyult hatékonynak.
Amint a Gazeta írja, Lothar de Maizere, az NDK utolsó miniszterelnöke úgy látja, hogy maga a berlini fal már történelemmé válik. Él az idősebb nemzedék, amely úgy érzi, hogy még mindig annak a másik országnak a lakója, és nagyon jól emlékszik a falra. És ott vannak a fiatalok, akik már csak az elbeszélésekből ismerik a falat, vagy pedig azoknak az emléktárgyaknak az alapján, amelyeket a berlini szuvenir-boltokban lehet vásárolni.
Dmitrij Medvegyev elnök kijelentette: „Mi abban bíztunk, hogy a Varsói Szerződés megszűnése után Oroszország más szinten integrálódik az európai térségbe. És végeredményben mit kaptunk? A NATO-t amelynek rakétái az orosz területek ellen irányulnak. Egy katonai tömböt”-idézi az orosz államfőt a Rosszijszkaja gazeta.- A Szovjetunió széthullását követő közel két évtized alatt sok minden megváltozott Oroszország életében.
Az orosz államfő berlini látogatása előtt interjút adott a Spiegel német folyóiratnak. Ebben kijelentette, hogy Oroszország ugyanazokat az értékeket vallja, mint Európa –idézi a Vremja Novosztyej napilap. Arra a kérdésre, hogy milyen a viszonya Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió első elnökével, aki idején újraegyesült Németország és szétesett a Szovjetunió, Medvegyev visszafogott és korrekt választ adott. Ugyanakkor az értékelése a Szovjetunió széthullását illetően kissé eltér attól, amit korábban Putyin kormányfő mondott. Putyin a „20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának” nevezte ezt az eseményt. Sztálinról viszont kategorikusan kifejezte véleményét Medvegyev. Rámutatott, hogy „ jog szerint bűntett a honfitársak sokaságának elpusztítása politikai vagy kiagyalt gazdasági ürügyek alapján. Bármilyen gazdasági sikereket is értünk el akkor, bármilyen jól épült ki az állami mechanizmus, nem lehet rehabilitálni azokat a személyeket , akiknek közük van a bűntettek elkövetéséhez.”






  •  
    és megosztani