5 november 2009, 15:09

Messziről nézve a kapitalizmus az Éden-kertnek tűnt

Húsz évvel a Berlini fal lebontása után a kapitalizmus vonzereje jelentősen csökkent azon emberek szemében, akik a volt szocialista országokban éltek.

Húsz évvel a Berlini fal lebontása után a kapitalizmus vonzereje jelentősen csökkent azon emberek szemében, akik a volt szocialista országokban éltek. Erről tanúskodik az a közvélemény-kutatás, amelyet az amerikai Pew kutatóintézet
folytatott több volt kommunista országban. Adott esetben szó van a Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Bulgáriában, Magyarországon Oroszországban, Ukrajnában és a Kelet-Németországban uralkodó hangulatról. Ott többé-kevésbé kritizálják a szabad piacot és a demokrácia értékeit, amelyek a gyakorlatban távolról sem mindig védik az emberi jogokat.
- Nem lehet, hogy ilyen hangulat a gazdasági és pénzügyi válsággal
magyarázható? Vagy talán a szép életről szóló elképzelések a kapitalista viszonyok mellett túl naivnak és idealistának bizonyultak? – kérdeztük Fjodor Lukjánov az „Oroszország a globális politikában” c. lap főszerkesztőjétől

- Ez is, az is – véli Lukjanov. – Tulajdonképpen a kapitalizmus a
szocializmus ellentéte volt, ezért mindenki igyekezett a piaci gazdasággal rendelkező, virágzó államok sorába állni. De a Kelet-Európai országok a szabad piac óceánjába ugrottak anélkül, hogy létrehozták volna a szociális, lökést csillapító mechanizmust, amely megvan a nyugati országokban. Több kelet-európai lakos számára a gazdasági reformok fájdalmas csapássá váltak. A jelenlegi globális válság csak súlyosabbá tette a helyzetet. Ez először.
Másodszor: azon várakozások, hogy a kapitalizmusban gyönyörű élet vár ránk, túlzottaknak bizonyultak – folytatja Fjodor Lukjanov. – Elkerülhetetlen volt a csalódás – mind a gazdaságban, mind pedig a demokrácia szférájában. Annál is inkább, hogy azok az országok, amelyeket a demokrácia támaszának tartottak –elsősorban az Egyesült Államok – okot adtak, hogy szomorúan elgondolkodjunk azon, hogy a demokrácia gyakran politikai manipulálás áldozatává válik, minden esetre így van ez az információs szférában.

- Konkrétan mire gondol? – kérdezte tudósítónk Fjodor Lukjánovtól.
- Itt, például az iraki háborúra gondolok. Amikor háborút kezdtek azzal a
jelszóval, hogy meg kell védeni a világot a veszélyes iraki nukleáris programtól, aztán azzal a jelszóval, hogy meg kell honosítani demokráciát a Közel-Keleten. Ennek következményei rendkívül negatívak nemcsak Irak és az USA számára, hanem az egész világrend szempontjából is – vélekedik Fjodor Lukjanov. Még korábban az USA nyomására NATO-országok hadműveletet hajtottak végre Jugoszláviában. Amerikai pilóták bombázták Belgrádot és más szerb városokat. Hol vannak itt a demokrácia értékei? Meg lehetne említeni a CIA titkos európai börtöneit. Itt is sokat hazudtak. Ez is csalódást váltott ki azokban, akik bíztak a Nyugatba és Amerikába.
Az amerikai Pew kutatóintézet eredményei nagyon érdekesek – mondja orosz szakértő. – Minél rosszabb ma az élet, annál nagyobb nosztalgiával emlékeznek vissza az emberek az állítólagos „szép múltra”, amely a valóságban egyáltalán nem volt szép mese! Én személy szerint nem kételkedem abban, hogy a szocializmust csak szép kevesen siratják vissza. A volt keleti blokk lakosai megtanulták, hogy tisztelni kell a magántulajdont, megtanulták, hogyan kell élni a nyílt társadalomban. Nem hinném, hogy orosz emberek többsége el akarna veszíteni a szólás és a mozgásszabadságot, a szabad piacot, ahol saját vállalkozást nyithat. Kapitalizmust szidni könnyebb, mint elbúcsúzni tőle.


  •  
    és megosztani