3 november 2009, 18:44

A Lisszaboni szerződés: egy lépés, amely a realitáshoz vezet

A Lisszaboni szerződés nem mond ellent Csehország alaptörvényének.

A Lisszaboni szerződés nem mond ellent Csehország alaptörvényének. Ilyen következtetésre jutott ma az ország Alkotmány Bírósága. Így tehát befejezettnek tekinthetjük hosszadalmas vitát az EU megreformálásáról: Csehország volt az utolsó állam, amely korábban nem ratifikálta a portugál megállapodást.
Azt a panaszt, amely szerint a Lisszaboni szerződés nem felel meg Csehország Alkotmányának, a Szenátus 19 képviselője írta alá. Ugyanakkor a bíróság nem talált ilyen ellentmondásokat és visszautasította a szenátorok felhívását. Emlékeztetünk rá, hogy Václav Klaus nem volt hajlandó aláírni a szerződést mind addig, amíg országa nem kap bizonyos kivételeket az Alapvető jogokról szóló Chartával kapcsolatban. Az u.n. Benes dekrétumokkal kapcsolatos garanciákról volt szó, amelyek alapján kitelepítették a szudétanémeteket volt Csehszlovákia területéről. Klaus véleménye szerint három millió német lehetőséget kapna, hogy vagyoni keresetével közvetlenül az Európai Bírósághoz forduljon. Mégis kivételt tettek Csehország számára: az EU vezetői belegyeztek ebbe októberi brüsszeli csúcson. Ezután a cseh elnök csak az Alkotmány Bíróság végső döntésére várt.
A Lisszaboni szerződés könnyebbé teszi az EU irányítását, ugyanakkor más országok, beleértve Oroszországot is, kénytelenek lesznek figyelembe venni új reáliákat az EU-val fenntartott kapcsolataiban – mondta Nagyezsda Arbatova politológus az Oroszország Hangja Rádiónak adott nyilatkozatában.
A Lisszaboni szerződés egész sor fontos változást eszközöl az EU berendezkedésében. Oroszország számára nagyon fontos a döntéshozatal új elve. Korábban ezeket a döntéseket koncenzus alapján hozták: bármelyik ország leblokkolhatta a legfontosabb döntéseket az Oroszország és az EU közti kapcsolatok vonatkozásában. Most ez nem fog menni olyan könnyen. Amennyiben az EU-ban nem volt egységes álláspont Oroszországgal kapcsolatban, gyakran kétoldalú kapcsolatokra tettük a fő hangsúlyt. A Lisszaboni szerződés megváltoztatja a helyzetet: Moszkvának meg kell tanulnia új kapcsolatok építését az EU-val.
A Szerződést az EU tagországok vezetői írták alá Portugáliában 2007. szeptemberében. Az magába foglalja az EU intézményeinek megreformálását, beleértve az elnök és a külügyminiszter posztjának bevezetését, valamint az Európai Bizottság alakításának új rendszerét. Ténylegesen ez az EU Alkotmányának egyszerűsített változata, amelyen immár több mint tíz éve dolgoznak. Köztudomásúvá lett, hogy Csehország elnöke aláírta a Szerződést, így a ratifikálási eljárás véget ért.


  •  
    és megosztani