30 október 2009, 14:13

A múzeumok jövője

A világban múzeumi láz tört ki – olvasható a Novije Izvesztyija lapban.

A világban múzeumi láz tört ki – olvasható a Novije Izvesztyija lapban. A korábbi években az európai és ázsiai országokban évente egypár múzeum nyílt meg, most azonban tucatszámra nyílnak, sőt, olykor több száz is. A magyarázat kézenfekvő: a tömeges turizmus korszakában a múzeumok egyfajta lelőhelyekké váltak, ahol pénzt lehet kicsalni az emberekből. A múzeumok közben igyekeznek helytállni a versenyben, így a legkülönfélébb ajánlatokkal csalogatják a látogatókat.

Oroszországban és Kelet-Európában a múzeumokat egyelőre kimondottan kiállítási tárgyak őrzőhelyének tekintik. Így, gyakran komikusan hatnak a múzeumok „korszerűsítésére” irányuló törekvések. Például, a fehérorosz Nemzeti Művészeti Múzeumban a fiatalokat a következő módon igyekeznek a múzeumba csalogatni. A házasodó pároknak engedélyezték a fényképezkedést 19. századi portrékkal a háttérben. Igaz, a szolgáltatás nem díjmentes. Arra számítanak, hogy nemcsak a menyasszony és vőlegény, hanem a fényképész és a vendégek is jegyet váltanak a múzeumba.

Számos szakértő szerint az oroszországi és kelet-európai múzeumokban még fenn fogják tartani a bemutatás unalmas akadémiai stílusát. A muzeológusok egyelőre még abban a hitben élnek, hogy a múzeum elsősorban őrzőhely. Van restaurátor, van őrző, aki nyilvántartásba veszi és felügyeli a kiállított tárgyakat. Egyes múzeumokban még beszélni sem szabad hangosan. Nyugaton ez a modell már túlhaladott. A múzeum ott találkozások és társalgás helye. A Pompidou Központban az alsó szintet filmszínházak foglalják el. A Guggenheim Múzeumban hatalmas szupermarket talált otthonra, ahol művészeti tárgyú ritka könyveket lehet vásárolni. Egyebek között oroszokat is. Az európai múzeumokban politikai irányú klubok működnek. A legváltozatosabb közönség megvitatja a társadalmat érdeklő problémákat. A nyugaton a kortárs művészet jelenleg nagyon élénken vesz részt szociális projektekben. E tekintetben a múzeum a klubstruktúrát váltja fel. Oroszországban viszont egy-egy bizonyos téma iránt érdeklődő személyeket egyesítő klubok eltűntek, de helyettük nem alakult semmilyen más forma. A Novije Izvesztyija rámutat, hogy természetesen nem állítható, hogy Oroszországban minden úgy maradt volna, mint a szovjet időben. Valami változott. De a változás alig észrevehető, és érdekes múzeumi projektek általában a magántőkének köszönhetően valósulhatnak meg.

Kommentár

Nyina Kurijeva művészettörténész értékeli a kialakult helyzetet:

Országunkban a kortárs művészetet alig gyűjtötték. A hagyományos, klasszikus múzeumok domináltak, a kortárs művészet pedig a galériák reszortjába tartozott. Mindenki fel volt háborodva: nincsenek kortársművészeti múzeumok. Európában és Amerikában vannak, nálunk pedig nincsenek. Aztán a kilencvenes évek végén létrehoztak egy ilyen múzeumot Moszkva központjában, a Petrovka utcán. Aztán a Tretyakov-képtár is beszállt, bővítette állandó tárlatát. Most bizonyos stagnálás következett, az árak nem mennek fel, de a múzeumi gyűjtemények sem gyarapodnak. Az állam nem ösztönzi a múzeumi beszerzéseket. Mindenki tétovázik. Művészetünk inkább egyfajta appendix, amelyiknek nincs hatása a világfolyamatokra, azonban általános trendje egyezik a világfolyamatokkal.

  •  
    és megosztani