26 október 2009, 14:03

A történelem kerekei vagy malomkövei?

Itt „Oroszország hangja” Moszkvából! Dmitrij Medvegyev orosz elnöknek Szerbia területi épségét támogató belgrádi kijelentése érzékeny reagálást váltott ki Koszovóban.

Itt „Oroszország hangja” Moszkvából! Dmitrij Medvegyev orosz elnöknek Szerbia területi épségét támogató belgrádi kijelentése érzékeny reagálást váltott ki Koszovóban. Fatmir Sejdiu, a terület elnöke, aki 2008. február 8-án egyoldalúan kikiáltotta a függetlenséget, rendszerint nem bocsátkozik vitába az orosz hatóságokkal. De ezúttal szemmell láthatóan az elevenére tapintott ez a kijelentés. Amikor felkérték, hogy kommentálja Oroszország állásfoglalását, Sejdiu úr úgy nyilatkozott, hogy az orosz támogatás Belgrádnak „nem állíthatja meg a Történelem kerekét és nem fordíthatja vissza a dolgok menetét”. A koszovói elnök érvelését vizsgálta Pjotr Iszkenderov szemleírónk, a történelemtudományok kandidátusa.
Sejdiú úr értelmezésében a „Történelem kereke” menetének visszafordíthatatlansága azzal áll kapcsolatban, hogy Koszovó függetlensége „erős érveken alapszik, elsősorban népe politikai akaratán”. „Pontosan azért vagyunk ott, ahol vagyunk” – vonja le a következtetést.
Ez a gondolatmenet nyilvánvalóan összefügg a Koszovóval kapcsolatos küszöbön álló tárgyalásokkal az ENSZ nemzetközi bíróságán. Ez december 1-én kezdődik Hágában. Számos ország – köztük európai uniós tagok is – már bejelentették, hogy vitatják az albán szepararisták lépéseit mint az ENSZ alapokmányát sértő cselekedeteket. Ez korántsem csak Oroszország, hanem Kína, Spanyolország, Románia, Ciprus, Szlovákia, Argentína, Bolívia, Venezuela, Grúzia, Irán, Azerbajdzsán és több más állam is. Jellemző, hogy a koszovói eset lesz az első, amivel kapcsolatban Kína fog tanúskodni az ENSZ nemzetközi bíróságán. Hiszen Pekinget nem egyszerű kapcsolatok fűzik ehhez az intézményhez. A rendelkezésre álló információk szerint Kína mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja azt szándékozik bebizonyítani, hogy Koszovó függetlensége ellentmond a koszovói rendezés kulcsfontosságú dokumentumának – az ENSZ BT 1244. számú 1999-es határozatának. Abban „valamennyi tagország elkötelezettségéről” van szó „a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és a térség más országainak szuverenitása és területi épsége iránt abban a formátumban, ahogyan ezt meghatározta a Helsinki Záróokmány”. A „térség más országaira” vonatkozó tétel megfosztja az albán szeparatistákat attól az érvtől, hogy ma Európa térképén Szerbia szerepel és nem a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság.
Koszovó függetlensége nemcsak a nemzetközi jognak mond ellent, hanem destabilizálja az európai helyzetet. Nem véletlen, hogy Ciprus kormánya az ENSZ nemzetközi bíróságának benyújtott jelentésében az európai térségek hosszú listáját tüntette fel, ahol már léteznek, illetve várhatók „hasonló jellegű szeparatista megnyilvánulások”.
Ami pedig Koszovó népének „politikai akaratát” illeti, ez se bírja ki a kritikát – mondta el az „Oroszország Hangja” rádiónak Alekszandr Karaszjov, a Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézete Délkelet-Európa szláv népei újkori történetének osztályvezetője.
Már bocsánat, de Koszovóban nemcsak koszovói albának élnek, ott még 100 ezer szerb is él. Artyemija szerb pátriárka mindannyijukat helyben maradásra szólította fel, hogy semmiképpen se meneküljenek el onnan – és úgy gondolom, ők ott is maradnak. Tehát Koszovóban többnemzetiségű közeg létezik – hangsúlyozza Alekszandr Karaszjov. A koszovói szerbek pedig kategórikusan nem értenek egyet a terület függetlenségével.
Mivel tisztában vannak gyenge érveikkel, a koszovói hatóságok most megpróbálják helyettesíteni a jogrendet elvont eszmefuttatásokkal a „Történelem kerekéről” . De ezt e képletet se kell egyoldalúan felfogni. Hiszen a „kerék” nemcsak a folyamatos történelmi haladást garantálja, hanem malomkő is lehet belőle, amely megdarál minden véletlenszerűt és bűnöst.


  •  
    és megosztani