22 október 2009, 13:49

Az EU első számú partner marad Oroszország számára

Egész sor irány létezik, amelyben az EU és Oroszország szélesítheti együttműködését. Jelentette ki a napokban Carl Bildt Svédország külügyminisztere, kommentálva orosz kollégájával Szergej Lavrovval folytatott tárgyalásait. Benita Ferrero Waldner az EU külpolitikai biztosa amellett szállt síkra, hogy korai figyelmeztetési rendszert hozzanak létre arra az esetre, amikor veszélyben van az energiahordozók szállítása. Kölcsönös tájékoztatásról, konzultációkról és intézkedéshozatalról van szó.


Az utóbbi években szilveszteri ünnepeket elkeserítette az, hogy szünetelt orosz gáz szállítása Ukrajna területén át. Most Brüsszel, amely – úgy látszik – már nagyon unja ezeket a zavarokat, megelőző intézkedésekről gondoskodik. Mennyire hatékonynak bizonyulhat hasonló intézkedés? – kérdeztük Nyikolaj Kavesnyikov, az Európa Intézet energetikai szakértőjétől.


- „Immár több éve Oroszország részt vesz az Energetikai Biztonság Európai


Csoportja munkájában. Ide tartozik információcsere minden aktuális kérdésről, többek között szállítások szüneteléséről is. Most aktív vita folyik korai figyelmeztetés rendszerének létrehozásáról is, amely hatékonyabbá, gyorsabbá tehetné ilyen információcserét. Sajnos, tájékoztatás és cselekvés – nem egyforma dolog. Több EU-s ország stratégiai partnerének tartja Ukrajnát, és szemet huny annak megalapozatlan lépéseire az energetikai szférában. Ezek az uniós országok nemcsak maguk hunynak szemet ilyen esetekre, hanem megkötik magának az EU-nak a kezét is. Ennek eredményeképpen az EU nem tudott aktívabb és világosabb állást foglalni a januári válság során.”


Ukrajna ratifikálta az Energetikai Chartát. Magára vállalta azt a kötelességet, hogy folyamatosan átszivattyúzza a gázt saját területén át. Miért nem alkalmaznak szankciókat vele szemben? Nyikolaj Kavesnyikov így válaszolt erre a kérdésre:


- Ami az Energetikai Chartát illeti, szerintem, az EU tétlenkedésének ehhez


nincs köze. Egyszerűen az Energetikai Chartával kapcsolatos szerződés nem alkalmazkodik a tranzittal kapcsolatos válságok megoldásához, nem is beszélve más problémákról. Sőt, komoly játékosok közül senki nem akarja felhasználni az Energetikai Chartával kapcsolatos szerződést tranzit-problémák megoldására. Valamilyen új megállapodásra van szükségünk.”


Vlagyimir Putyin nem régi kínai látogatása során több nagyformátumú gazdasági szerződést írtak alá, többek között energiahordozók szállításáról is. Európában beszélni kezdtek arról, hogy fordulat következett be Oroszország energetikai politikájában. Korrektek-e ilyen következtetések?


- Az utóbbi években sokat hallunk arról, hogy Oroszország növeli


szénhidrogének exportját Keletre. Több projekt valósul meg ebben a szférában. Mégis azt hiszem, hogy keleti irányú exportunk – minden potenciális jelenősége mellett Oroszország számára – nem helyettesítheti a nyugatra irányuló exportunkat. A közeli jövőben éppen az EU marad az orosz szénhidrogének legnagyobb fogyasztójának. Olyan fogyasztónak, aki a legmagasabb árat ajánl. Kína és más ázsiai országok nem tudnak annyit fizetni, amennyit európaiak fizetnek”.


  •  
    és megosztani