15 október 2009, 15:08

Oroszország és az USA között beindult a kiegyezési folyamat

Véget ért Hillary Clinton amerikai külügyminiszter oroszországi látogatása. Amint a Kommerszant lap írja, Moszkva és Washington valószínűleg megállapodott arról, hogy december elejéig várnak arra, hogy Irán engedményeket tegyen nukleáris programja problémájában. Iránra vonatkozólag Oroszország és az Egyesült Államok álláspontja azonos. A találkozó résztvevői nem nyilatkoztak a Teheránnal szembeni szankciókról, azonban bizonyára megvitatták a szankciók életbeléptetésének lehetőségét, amint az a lap hírforrása állítja. Clinton asszony azonkívül közölte, hogy az Egyesült Államok nem kíván rakétavédelmi létesítményeket telepíteni Grúziába. Dmitrij Medvegyev szerint Oroszország és az Egyesült Államok viszonya „magas szintet ért el”. Hillary Clinton Moszkvában hangoztatta: „Megígérem, hogy az orosz katonaság vagy orosz kormány bármelyik kérdésére választ adunk.” Az orosz-amerikai viszonyban régóta nem került sor ilyen nyíltságra – olvasható a Kommerszantban.
***
Szakértők és közéleti személyiségek egészen váratlanul arról vitatkoznak, hogy az orosz fővárost át kellene helyezni Moszkváéból valamilyen távolabbi vidékre. Két változat lehetséges: Távol-Kelet és Szibéria, hiszen ezek közelebb vannak Oroszország földrajzi központjához, mint a mostani főváros – olvasható a Moszkovszkaja Pravdában. Az orosz élet rendszer-hibáira rávilágító válság új lendületet adott az orosz főváros áthelyezése ötletének. A mai viták abban térnek el a korábbiaktól, hogy ezekkel nem egy politikus, hanem maga a szakértői közösség állt elő. Így a vita is sokkal tárgyilagosabb és konstruktívabb lett. Mondható, hogy a moszkvai közvélemény a szociológusok elvárásai ellenére éppen azokat támogatja, akik egy más várost kívánnak felruházni fővárosi funkciókkal. Egy minapi nagyszabású internetes felmérés is bizonyítja, hogy a moszkvaiak 89% a projekt mielőbbi gyakorlati realizálását sürgeti. Közben maguk a szakértők két táborra – optimistákra és szkeptikusokra – szakadtak, akik kemény intellektuális küzdelembe szálltak egymással – jegyzi meg a Moszkovszkaja Pravda.
***
Az energiatakarékosság és az alternatív energiaforrások oroszországi meghonosítását szolgáló módszerek visszatetszést váltottak ki az orosz kormány részéről – jegyzi meg a Nyezaviszimaja Gazeta. Tisztségviselők és független szakértők hangsúlyozzák, hogy az államnak nem az izzólámpákról való lemondásra kellene összpontosítani erőfeszítéseit, hanem az országos villamoshálózat korszerűsítésére. A világ energetikája jelenleg egyfajta lázat él át. Csupán a múlt évi befektetések meghaladják a 100 milliárd dollárt. Annak ellenére, hogy az alternatív energetika részaránya a világ energetikai össztermelésében mindössze 2%-ot tesz ki, a befektetések csaknem 30% teszik ki az villamosenergia-generációba befektetett összegeknek. Oroszország az európai országokat utánozza, ami nemcsak a szakértőket, hanem már az állami hivatalnokokat is aggasztja. A fejlett országok nyíltan hangoztatják, hogy érdekeltek Oroszországtól való energiafüggőségük csökkentésében, azaz minden úton-módon igyekeznek csökkenteni az energiahordozó-vásárlásba irányuló tőke kiáramlását. Számunkra viszont az energia-effektivitás problémája nagyobb méretű. Az energetikában, meglehet, már 2020-ban nagy fordulat várható, ami azt jelenti, hogy fel kell készülni erre a távlati perspektívára, de különösebb fanatizmustól mentesen.

  •  
    és megosztani