14 október 2009, 17:22

A berlini fal balkáni árnyéka

November 9-én Németországban és más európai országokban megemlékeznek a 20 évvel ezelőtti eseményről: a berlini fal ledöntéséről. A fő ünnepségekre természetesen Németországban kerül sor, és házigazdájuk Angela Merkel német szövetségi kancellár lesz, aki meggyőzően megnyerte a szeptember 27-i parlamenti választásokat. Azonban a küszöbön álló esemény vajon csupán ünnepekre jogosít-e?



A nagy történelmi eseményeket nem szabad csupán egyetlen színfestékkel jellemezni, pláne ha történelmi korszakok váltásáról van szó, méghozzá nem egy ország, hanem az európai kontinens, sőt, az egész világ történetében.



Úgy tartják, hogy Németország 1989-ben történt újraegyesítése a kelet-európai totalitárius rendszerek összeomlását fémjelezte és megnyitotta az utat az „egységes Európa” felé. Azonban ez csak részben igaz. A balkáni térségben a berlini fal ledöntése nem csak öröm, hanem üröm is volt egyben: ugyanis mindössze két évvel az esemény után megkezdődött Jugoszlávia véres szétesése, és éppen az egyesült és megszilárdult Németország lett a folyamat egyik legaktívabb résztvevője. Éppen a németek érték el a Független Szlovénia és Horvátország nemzetközi elismertetését, bár Horvátországban abban az időben még nem rendezték a szerbek és horvátok együttélésének problémáit. Az 1992 tavaszán kirobbant boszniai háború pedig egyáltalán nem értékelhető az Egyesült Államok és Németország aktív beavatkozásának számításba vétele nélkül.



Az éppen hogy egyesült Németország, amely saját történetéből ismerte a mesterséges felosztások és a külső beavatkozás következményeit, vajon miért látott hozzá oly aktívan a balkáni geopolitikai térség újrarendezéséhez? Az egyik verzió szerint az európai ügyekben vezető pozícióra törő „egységes Németországot” zavarta a számos amerikai katonai bázis jelenléte az ország területén. Így megfelelő megoldásnak látszott e bázisok áthelyezése a Nyugat-Balkán területére. Azonban ez megkövetelte nemcsak a helyi népek beleegyezését, hanem a világközösség meggyőzését ennek szükségességéről. Egyszóval, teljes értékű elhúzódó nemzetközi krízis kellett…



A Balkánon ez a verzió közkeletű lett, és a helyzet módosulásai a következő két évtizedben a verzió mellett szólnak. Együtt ünnepelve meg a németekkel és más európai népekkel a berlini fal leomlásának 20. évfordulóját, nem szabad megfeledkezni arról az árnyékról sem, amelyet ez az esemény a Balkánra vetett.

  •  
    és megosztani