5 október 2009, 17:40

(VIDEO) Konkrét eset, egyetemes elvek

Az Európai Unió bizottsága a múlt héten előterjesztette beszámolóját a 2008 augusztusában kirobbant kaukázusi háború körülményeiről, és ez élénk vitákat váltott ki. Hogyan fogja befolyásolni ez a dokumentum a fejleményeket a Kaukázuson – erre a kérdésre próbál válaszolni Pjotr Iszkanderov szemleíró.
Hogy a bizottság következtetései messzemenő jelentőséggel bírnak, mutatja az a zavar is, amit éreznek az Európai Unió országainak fővárosaiban. Elismerik a beszámoló „független és kiegyensúlyozott jellegét”, de az európai politikusok sietve visszaigazolják, hogy számukra elfogadhatatlan Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének elismerése. Ugyanakkor az a ténymegállapítás, hogy a kaukázusi drámai események kiindulópontja az volt, hogy a grúz csapatok az éjszaka folyamán lőtték Chenvalit, kétségtelenül hozzájárul az események alakulásának újraértékeléséhez más „forró pontokon” és „befagyasztott” konfliktusoknál. Lényegében az EU-szakértők elismerték, hogy lehetetlen egyoldalúan erőszakosan megoldani a koszovói, Dnyeper-melléki, hegyi-karabahi és más hasonló problémákat. És ezzel a ténymegállapítással ezután mindig számolni fognak a tárgyalási formátumokban.
Természetesen korántsem mindenki kész elismerni, hogy a koszovói és dél-oszétiai konfliktusokhoz hasonlóakat egységes elvek alapján kell rendezni. Az EU-ban továbbra is szeretik hangoztatni, hogy a koszovói eset egyedi. A következőképpen fogalmazta meg azt, hogyan látja az Európai Unió a koszovói és kaukázusi problémák közötti különbséget Hans-Jorg Haber német diplomata, a grúziai helyzetet vizsgáló EU- misszió vezetője, aki a napokban Moszkvába látogatott:
Tudja, se mi, azaz az Európai Unió, se Oroszország nem hajlunk arra, hogy összehasonlítsuk Koszovó, valamint Dél-Oszétia és Abházia esetét többek között azért sem, mert Koszovó státusával kapcsolatban hosszan tartó nemzetközi folyamat ment végbe az Orosz Föderáció részvételével. Ez nem volt meg Dél-Oszétia és Abházia esetében. Mi a mandátumunkból indulunk ki abban a formában, amilyen van, ez meg kiterjed egész Grúziára: mi nem ismerjük el Dél-Oszétiát és Abháziát. Másrészt garantáljuk, hogy nem alkalmaznak erőszakot az adminisztratív határok ellen. Fő célunk – hogy megakadályozzuk a konfliktus megújulását. Úgy gondolom, hogy a mi állásfoglalásunk hozzájárul a cél eléréséhez – jegyezte meg Hans-Jorg Haber.
Száradjon a diplomata lelkén az orosz álláspont bizonyos elferdítése. A lényeg az, hogy se Haber úr, se eszmetársai nem tagadhatják le a nyilvánvalót. A koszovói függetlenség védelmezőinak fő érve Belgrád erőszakos akciójára való hivatkozás volt. Azonban ezt az állítást nem erősítették meg olyan tekintélyes szinten, mint az EU bizottsága. Az viszont, hogy a Szaakasvili rezsim hadműveletet indított Chenvali ellen – ezt bebizonyította az EU-bizottság. Az ilyen hézagok Nyugat állásfoglalásában kétségtelenül magukra vonják az ENSZ Nemzetközi Bíróságának figyelmét, ahol december 1-én kezdik a „koszovói precedens” vizsgálatát.



  •  
    és megosztani